Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

séget kizáróan összefüggésben áll a nagymúltú gömöri pásztorkultúrával. A balladák több variánsa mögött felsejlik a gömöri területekkel való közvetlenebb kapcsolat. Részint a helyi balladák és általában a rabénekek szorosabban fűződnek ahhoz a társadalmi miliőhöz, amelyben napjainkig megmaradtak. A különböző alkalmakhoz, szokásokhoz kapcsolódó dalok és énekek között több archaikus variáns bukkant elő. így pl. a cölöpverő nóta olyan kuriózum, amelynek csak kevés párhuzamát ismerjük. Hasonlóan ide sorolhatjuk a vásári nótákat, koldusénekeket. Mindezekről a bevezetőben részletesebben szólunk. A gömöri kutatásaimat Szlovákiában a Magyar Tudományos Akadémia és az Oktatási Minisztérium által biztosított hivatalos tanulmányutakon végeztem. Az elismerő köszönet hangján szólok arról a támogatásról, amelyet utaim során a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete (SAV, NU) és a Gömöri Honismereti Társaság (GVS) nyújtott. Külön köszönettel tartozom kiváló informátoromnak, gyűjtőmunkám odaadó segítőjének, Gömör egész területét kitűnően ismerő Horváth Lajosnak, a lévárti fazekas dinasztiák utolsó tagjának. A feldolgozó munkához kapott támogatásért a Kossuth Lajos Tudományegyetemet illeti köszönet. Végül, de voltaképpen mindenekelőtt hálás köszönetet mondok a kötet megjelenését kezdeményező Farkas Pál országgyűlési képviselőnek, a putnoki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek, a putnoki Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalatnak és a sajóvámosi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek a kiadás anyagi feltételeinek biztosításáért, valamint a két hazában élő gömöri magyarok népi kultúrájának kutatását elősegítő anyagi és erkölcsi támogatásért a Herman Ottó Múzeumnak és munkatársainak, akik a kötet megjelenésével kapcsolatos minden gondban osztoztak. Debrecen, 1976 őszén Ujváry Zoltán