Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

Az előző gyermekjátékká alakulva is ismeretes.

124 Voltaképpen az utóbbiról is elmondható ez, amennyiben két leány a szöveget a „szereplőknek" (a gunaras lány és a bíró) megfelelően páros felelgetős formában énekli. Több adatközlőm említette ezt gyermekkori „szórakozásként". A ballada „alászállásáról" beszélhetünk ezekben a példákban, s úgy tűnik, hogy ezeket a dalosok is játékos, tréfás nótákként tekintik - az idősebbek is inkább a gyermekeket szórakoztatják velük - és semmiképpen sem sorolják az „igazi", a „komoly" történetek közé. Hasonlóképpen a tréfás hangvételű történetek közé tartozik A megcsalt férj balladája. A magyar népballadák elterjedési területét, eredetét, európai kapcsolatait vizsgáló kutatók figyelmét már korán felkeltette ez az - elsősorban dallamában a magyartól eltérő, sajátos - új stílusú, tréfás, vidám hangulatú ballada, amely a férjét megcsaló asszony „rajtakapásának" eseményét mondja el. Három változatát mutatom be.

125 A múlt század elején kéziratos gyűjteményben már felbukkan, s később a gyűjtők a recens hagyományból számos variánsát jegyezték fel. Összefoglalóan legutóbb Vargyas Lajos foglalkozott a balladával.

126 A párhuzamok nyomán a német eredetet megerősíti, s a ballada elterjedésében fontos szerepet tulajdonít a ponyvanyomtatványoknak és a vásári énekeseknek. A ballada népszerűsége kétségtelen. A gömöri magyaroktól a moldvai csángókig széles körben felbukkan. Bár, ha a teljes magyar nyelvterületet tekintjük, az eddig kéziratban levő, ill. megjelent variánsok számából még a végső következtetést nem vonhatjuk le az átadásátvétel kérdését illetően. Föltétlenül szükséges a típus elterjedési 124 Ilyen játékot közölt Lajos Árpád: A magyar nép játékai. Budapest, é. n. 31-37. 125 ggy ne

gyedik, itt nem közölt variánsát (dalolta Pamlényi Barnáné Gál Erzsébet, Hét) 1. Ujváry Zoltán: A megcsalt férj balladájának három gömöri variánsa. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, XIV. 1975. 80-82. 128 Vargyas Lajos: A magyar népballada i. m. II. 779-783.; Vargyas Lajos: Zur Verbreitung deutscher Balladen und Erzähllieder in Ungarn. Jahrbuch für Volksliedforschung, 1964. 63-67.; További újabb variánsokhoz 1. Faragó József: Háromszéki népballadák. Bukarest, 1973. 371-377, és 1. jegyzetet: 534.; Tóth Ferenc: Kálmány Lajos nyomában, i. m. 104-105.; Gaál Károly: Spinnstubenlieder. München-Zürich, 1966. 92, 136-137.; Együd Árpád: Somogyi népköltészet. Kaposvár, 1975. 64-65. 76