Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)
len élmény nyomán maradhattak fenn ezek a nóták. Az első etap kétségkívül a közvetlen megismerés volt, azonban a hagyományba való bekerülés, az ún. első informátortól való átvétel, továbbadás tényével is számolnunk kell, azzal tehát, hogy olyan egyéntől hallunk vásári nótákat, aki nem a közvetlen vásári élmény nyomán ismerte meg ezeket, hanem csak áttételesen, közvetítő útján. De csak néhány kiválóbb nótafánál tapasztalhatjuk ezt, akik a nagy befogadó és megőrző képességük révén az egyszer hallott dalt akár évek múltán is fel tudják idézni. Lényegében ez figyelhető meg pl. Motyovszky Józsefné vásári dalaival kapcsolatban is. Ilyen esetekben joggal beszélhetünk folklorizációs folyamatról, ezeknek a nótáknak a hagyományban való továbbéléséről. A vásári nótáknak éppenúgy mint a koldusénekeknek az utánzott, olykor parodisztikus változatait is megtaláljuk a néphagyományban. Ide sorolhatjuk pl. a Sej, mikor még mink tizenhat éves drótos legények vótunk kezdetűt, amelybe a vándor drótosok drótoznyi, fazekat fódoznyi kiáltásai, munka-kérő, munka-felajánló szavai kapcsolódnak. A vándorkereskedők, vándoriparosok a nép érdeklődését magukra irányították szokatlan viseletükkel, beszédjükkel, munkaeszközeikkel, felszereléseikkel stb. Az idegenből, a messziről érkező ember a nép képzeletét mindig foglalkoztatta és így természetszerűleg került be a folklór hagyományába. A vándorló, a fazekat javító szlovák ember alakját már a múlt században gyűjtött dalokban is megtaláljuk. 100 . Ide kapcsolhatjuk - lényegében az előzőhöz hasonlóan alakult - Afrikai paprika kezdetű nótát. Pergő szövegével, sajátos dallamával bekerült a gyermekdalok közé is. Tornaiján Cselényi Ágnes 8 éves leányka szépen és hibátlanul eldalolta. Mind a szöveget, mind annak dallamát a Harkácsról Tornaijára költözött nagymamájától tanulta meg. A vásári nóták alakulásának, formálásának példáit figyelhetjük meg néhány esetben. Abba a hagyománykörbe sorolhatjuk ezeket, amelyben a vándor árusok a dramatikus játékok genre-alakjaiként, s az adomák, tréfás történetek hőseként is megjelennek. A műfaji problémákat illetően az előző kérdéskörhöz kapcsolhat100 L. pl. Limbay Elemér: Magyar Daltár. A magyar nép dalainak egyetemes gyűjteménye dallam szerinti rendben, VI. Győr, 1888. 95-96. 5 Gömöri népdalok és népballadák 65
