Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

Ki is mentek, kiértek az erdőbe, Leültek egy csipkebokor tövébe. De nem azért jöttem ide, leülni, Hanem téged akarlak itt megölni! De Jolánka térdre borult előtte, Szépen kérlek, ne öjj meg az erdőbe! De a gyilkos nem hallgatott szavára, Letiporta, rálépett a nyakára. Először is, össze-vissza csókolta, A fejétől a nyakát is elvágta. Éles késsel metszette ki a szívét, Úgy küldötte másvilágra a lelkét. Szabó Gyula revolvere de fényes! Abból éppen egy golyó elégséges. Belecélzott egyenest a szívébe, Úgy borult a Jolánka holttestére. Másnap reggel arra megyén az erdész, Apák-anyák sírva-ríva keresték; Megtalálták a nagy erdő kapuba, A két holttest egymásra vót borulva. Apák, anyák tanujjatok ezekből, Hogy mi lett az igazi szerelemből! Ne nézzétek azt a nagy gazdagságot, Csak azt az egy lánykori boldogságot. Kilenc kislány most öltözik fehérbe, Horváth Jolánt viszik a temetőbe. Kilenc galamb húzza a nagy harangot, Most temetik a tizedik galambot. Szuhafő Molnár Sándorné, Szuha-völgy Gál Erzsébet (42), 1973