Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

Nem teríthetem én le a subámat, Mer behajtják az én kedves juhnyájam. Szívem Bandi, a nyájjal most ne gondolj, Kiváltja azt az én apám, ha mondom. Szendrő báró felkapott a lovára, Kivágtat a szendrei nagy határba. Megkérdi a legöregebb juhászát, Nem látta-e itt járni a leányát. Nem láttam én, báró uram, a lányát, Vizitálja meg a tanyám tájékát. Benne van a cifraszűröm, rézbaltám, Benne van a tajtékpipám, klanétám. Nem láttam én, báró uram, ha mondom, Három naptól a bojtárom se látom. Három naptól a bojtárom odavan, Alighanem a lánya is vele van. Lányom, lányom, lányomnak se mondalak, Ha én téged egy juhásznak odadlak. Édesanyám, nem bánom én, tagadj meg, De a szívem a juhászért hasad meg. Még a búza ki sem hányta a fejét, A madár már mind elhordta a szemét, Jaj, Istenem, én Istenem, Istenem, Látod, anyám, mire visz a szerelem. Jaj, de szépen kifaragták azt a fát, Melyikre a juhászlegényt akasztják. Fújja a szél gyolcs ingét, gyolcs gatyáját, Nem öleli többé a báró lányát. Tóth Pál (72) 1973 Lévárt — Kövespuszta Turóc-völgy