Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

nek tartjuk, hogy egyáltalában nem tartozott hozzá játék, vagy legalábbis nem olyan játék, amely a dalhoz kapcsolódott. Rendszerint a leánykák szobai játékai - mint pl. a babázás, zálogosdi stb. - közben fordult elő, hogy különböző önálló, vagy olykor a szabadtéri játékokhoz fűződő dalokat - voltaképpen tehát az eredeti cselekvéstől leválasztva - énekeltek. Egyik kedvelt önálló dal a Fejsze, vágd le azt a berket, kibe guzsaly terem kezdetű. E dallal kapcsolatban azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az ún. játék nélküli dalokhoz is kapcsolódnak bizonyos mozdulatok, a szöveget kísérő mimikus megnyilvánulások. Jó példa erre az említett dal. A gyermekjátékok leírása nem volt célunk. Egy dalunkkal kapcsolatban azonban részint a versszakok egymással való összefüggésének megértése, részint pedig a benne rejlő archaikus emlék, a párvarázsló mozzanat miatt röviden utalunk a játék menetére, amely az Építettem várat, várat kezdetű dalhoz fűződik. Leányok és fiúk kb. 16 éves korig játszották. Egymás kezét fogva - szinte csak az ujjuk ért egymáshoz - lányok, fiúk egymás mellett kört alkottak. Az énekszóra a kör megmozdult: egy lépést tettek jobbra, egy lépést balra. így a kör lényegében mozgott, hullámzott, mégis a résztvevők egy helyben maradtak. Amikor egy fiúnak a nevét kiénekelték, akkor az belépett a körbe, amikor pedig a következő versszakban a leány neve hangzott el, az lépett a körbe. A kör közepén álló fiú és leány egymás kezét megfogta és akkor kezdték a harmadik versszakot, amelyben „összevarázsolták" őket, majd a negyedik versszak után visszaálltak a helyükre. Ezután egy másik pár „összeéneklése" következett. Ennek az összeházasító dalnak a párhuzamait a Szent Iván napi szokásokhoz kapcsolódó ritusénekekben is megtaláljuk.

50 Az ének legszebb motívumát kétségtelenül az Adjon Isten lassú esőt, Mossa össze mind a kettőt sorok nyújtják. Róheim Géza az idetartozó variánsokat a sze*uálszimbolika teljesen egyértelmű kifejezéseként említi.

51 A kutatómunka során a dalosok a gyűjtőnek gyakran olyan dalokat énekelnek gyermekjáték dalként, amelyek más csoportba sorol80 Vikár Béla: A szentiváni ének. Magyar Nyelvőr, XXX. 1901. 358.; A tanulmányt 1. a népdalok más összefüggéseihez is: 353-363, 401-414; 449-459; 497-503. 81 Róheim Géza; Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. 311. 34