Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

a magyar nyelvterületen, mert a tényleges elterjedés csak a területek egyenlő arányú feltárása nyomán állapítható meg. A jelen gyűjteményben az egyes csoportok dal, ballada stb. variánsairól külön fejezetekben szólok s teszem meg mindazokat az utalásokat, amelyeket részint a gyűjtés során felbukkanó problémák, részint pedig az irodalmi források tesznek szükségessé. GYERMEKJÁTÉK DALOK A gyermekjátékok a néphagyomány számos archaikus elemét megőrizték. A játékokhoz fűződő dalok többségének a dallama népzenénk ősi rétegébe kapcsolódik. A magyar nyelvterületen a gyűjtők nagy mennyiségű anyagot tártak fel. A gyermekjáték dalok rendkívül jelentős százaléka napjainkban szinte mindenütt ismert. A terjedéshez - különösen az utóbbi évtizedekben - az óvodák és az általános iskolák nagymértékben hozzájárultak. A gyűjtésemből bemutatott dalok és dalszövegek elsősorban a jellegzetesebb gömöri variánsokat illusztrálják. Néhány példa a gyermekjátékok ősi csoportjába tartozik, s tágabb összefüggésben a gömöri palóc etnikai jellegzetességekhez sorolható. A különböző irányból megközelített és magyarázott gyermekjátékok egyik variánsa jellemzőnek tűnik a palóc területen, sőt, a szomszédos szlovák hagyományban is, amely nyomán az interetnikus kapcsolatok kérdése is előtérbe kerül. Ez a játék, amely gyűjteményünkbe Mért küldött az úrasszony címmel került be, a szakirodalomban hídjáték, hidasjáték néven fordul elő. A Kárpát-medence területén számos változata ismeretes. A játékkal kapcsolatos kutatási problémákat egy tanulmányomban korábban már összegeztem.

45 A gömöri magyar és szlovák hagyomány, az interetnikus kapcsolatok összefüggésében rendkívül tanulságos idéznünk Bartholomaeides Ladislaus Gömör megyéről szóló múlt század elején meg45 Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen, 1975. 5-13. Szlovákul: K otázke mad'arskych a slovanskych hier na mosty. Slavica, I. 1961. 211-219. 31