Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

arra, hogy népköltészeti kiadványban a Kádár vitéz históriáját vagy balladákat a koldusénekek csoportjába soroljon. Folytathatnánk még tovább a különböző kategóriák által nyújtott hasonló problémákat, átfedéseket, következetlenségeket stb. Mindezekkel jelenleg csak érintettük a népdalkincs (s voltaképpen általában a népköltészet) csoportosításával, rendszerezésével kapcsolatos problémakört. Sürgető szükségszerűség, hogy a már több mint egy évszázad óta feltárt hatalmas mennyiségű dalanyagot szövegfolklorisztikai szempontból is (a dallamrendszerezésben a zenekutatás messze megelőzte a szövegvizsgálatot) részletes vizsgálat alá vegyük, katasztert, elterjedési térképeket stb. készítsünk, s a rendszerezést, a csoportosítást egységes elv szerint végezzük. Gyűjteményünkban több mint háromszáz ^államot teszünk közzé, amely magnetofonszalagról Papp János zenetanár gondos munkája nyomán került kottázásra. Szükséges megemlítenünk, hogy néhány esetben hasonló dallamot - főleg a balladák csoportjában - újólag is közlünk. Köztudomású, hogy egy dallamra igen gyakran számos - tematikailag is különböző - szöveget dalolnak. Ha csak azokat a dalokat mutatnánk be, amelyek dallamilag eltérőek, akkor a dalkincsnek csak egy része kerülhetne közlésre, s így aligha nyújthatnánk megfelelő képet területünk népköltészetéről. A dalszövegek közlését folklorisztikai szempontból rendkívül fontosnak tartom. Egy-egy dal, ballada stb. földrajzi elterjedésének megállapításához a szövegek dallam nélkül is hozzájárulnak. A dal-, a balladaszövegek azonban nemcsak a magyar nyelvterületen - tehát szélesebb körben - való ismeretéhez járulnak példaként, hanem - és ez döntően fontos - a vizsgált táj közösségének (olykor egyetlen falu közösségének) a dalkincséről nyújtanak teljesebb, átfogóbb képet. Más összefüggésben is hangsúlyozhatjuk, hogy a szövegfolklorisztikai vizsgálatok jelentős eredményt nyújtanak pl. az esztétikai, a poétikai, az irodalmi kapcsolatok stb. elemzése során. Számos új stílusú, ill. helyi balladát igen gyakran műdallamra énekelnek, amelynek a kottázása többnyire szükségtelen, azonban ezeknek a balladáknak a szöveg szerinti bemutatása, ismerete nyomán a balladakincsről teljesebb képet kapunk; megállapíthatjuk az arányt a klasszikus balladák és az új balladák között; továbbá ezek a balladák hasznos 27