Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

is pásztor, csordás volt. Heten voltak testvérek, mindannyian a pásztorságban nevelkedtek. Különböző helyeken szolgáltak. Egy­egy faluban 3—4 esztendőt töltöttek, majd más faluba szegődtek. Ő maga Lévárton hosszabb ideig, 10 évig volt, Radnóton a Balog­völgyben 5 évig, Licében pedig 6 évig pásztorkodott. A dalokat és a balladákat gyermekkorában édesapjától tanulta. „Kint a nyáj mellett apámmal danolgattunk. Unalomból is. Megtanultam trom­bitálni. Apám danolt, én meg trombitáltam." Csonk Dezsőné Imrece Ilona (szül.: 1913. december 10.) és Mo­tyovszky Józsefné Kovács Teréz (szül.: 1923. március 21.). A Gesz­tetén lakó két asszony falujának és környékének közismert dalosa. Együtt említem őket s ennek nemcsak az az oka, hogy mindketten Gesztetén élnek, hanem elsősorban az, hogy dal-repertoárjuk azo­nos és hosszú idő óta minden dalolási alkalmon együtt vannak, közösen dalolnak, sőt, egy balladát közösen komponáltak. Ez utób­bira korábban már utaltam. Egy gesztetei ember öngyilkos lett, a gesztetei tóba ölte magát, s ez az esemény mélyen megrázta a kö­zösséget, a két asszonyt is, akik egy már ismert dallamra versbe szedték a történetet. Az újstílusú, a helyi ballada szerzésének lehet­tünk megfigyelői. A ballada terjedésére a keletkezés óta (1974) még nem nyílt meg a lehetőség. Ha a körülmények nem kedveznek, a ballada megmarad keletkezési helyén. Tanulságos lenne egy-más­fél évtized múltán a ballada sorsát megállapítani. Egy kétségtelen: újabb adalékkal bővült a helyi balladák keletkezésére, kialakulására vonatkozó eddigi ismeretünk. A két asszony úgyszólván „mindent tud". A dalok és a balladák sokasága tárul elénk kivételesen szép előadásuk nyomán. Szerelmi dalok, klasszikus és újstílusú balla­dák, katonanóták, vásári nóták, alkalmi köszöntők, kalendáris szo­kások énekei egyaránt megtalálhatók hagyományukban. A teljes dalkincsüket éltetik, tudatuk felszínén van, minden percben készen az előadásra. A két asszony minden kétséget kizáróan a közösség­ből magasan kiemelkedő nótafa individuum. Bene György. Nagyszerűen intonáló, sokszínűen variáló, gazdag dallamanyagot őrző nótafa. Szinpetriben született 1910. február 17-én. Még gyermekkorában Meszesre költöztek. Apja feles bacsó volt. Bene György 1945-ig különböző munkát végzett, volt napszá­121

Next

/
Thumbnails
Contents