Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

amely egy adott szakaszt, egy átmeneti állapotot tükröz. Nagyon lényeges annak a hangsúlyozása, hogy éppen ez a réteg mutatja meg egy hagyomány hátterét, voltaképpen egy közösség ízlését, befogadását, mozgását, kitekintését s kapcsolatát az egész társadalommal, talán úgy is mondhatnánk, hogy a mindenkori nemzeti kultúrával. A dalkincsnek tulajdonképpen ez a szekunder rétege állandó mozgásban, változásban van, ez cserélődött mindig újabbal, kornak, ízlésnek, hatásnak stb. megfelelően. A minőségi romlás csak ott és akkor kezdődik, amikor ennek a hatása olyan erőssé, intenzívvé válik, hogy az arche-csoportot teljesen háttérbe szorítja, elsorvasztja. Ennek veszélye a század elejétől mintegy két generáción át igen erősen megvolt. Szerencsére az utóbbi egy, másfél évtizedben a „felülről" kapott hatás nem a romlást, hanem éppen ellenkezőleg, a népdalkincs megújulását, felfrissülését hozta. A népköltészet iránti érdeklődésnek olyan széles körű megnyilvánulása figyelhető meg, amely nyomán a népdal újravirágzásának, reneszánszának a korát éljük. A kommunikációs eszközök lehetővé tették a már feledésbe ment, kihalóban levő dalok újraélesztését, sőt, a terjesztését is. Nem egy példát tudok említeni arra, hogy kiváló dalosaim több dallal kapcsolatban forrásként a rádiót, ill. a televíziót jelölték meg. A népdalok terjesztésébe már ezt az új formát is besorolhatjuk, hasonlóképpen a „hagyományozódás" terén is jelentős faktornak tekinthetjük. * Űgy gondolom, hogy az általános következtetések levonásánál elengedhetetlenül fontosak azok az adatok, amelyeket az informátorok, az aktív és a passzív dalosok nyújtanak. Az elmondottakhoz szeretnék a következőkben mélyebb helyszíni vizsgálat alapján a Turóc-völgyéből, közelebbről Lévártról való példákat említeni. Ezek az adatok egy közösséghez kapcsolódnak, de lényegében némi lokális eltéréssel Gömör egész területén hasonló adatokat gyűjtöttem. Az egy közösségre való konkretizálás nemcsak a hitelességet erősíti, hanem a hagyományban való tájékozódás mélységét is növeli. A daltanulásra, nótafákra, dalolásra, hagyományozódásra stb. 109