Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)
Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban
11.2. Távlatok 1969-ben. Az új gazdasági mechanizmus által kialakított körülmények nem csak lehetővé teszik a másodállás vállalásának ezt a módját, amelyről beszámoltam, hanem előbb-utóbb beidegződik a társadalomnak ebbe a rétegébe ez a munkavállalás. Valamennyi megkérdezett személy újra vállalja a munkát 1974-ben. Az igények nőnek. Kielégítésük részben az idénymunka vállalásán keresztül oldható meg. A nádasdi határban egyre több a parlag, a fekete ugar, mert a munkáskezek „odavannak az Alföldön, summásnak." Az idén is mennek, egyre többen. De ki tudná számba venni őket? JEGYZETEK 1. 1970. évi Népszámlálás 11. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc Számlálókörzeti és Külterületi adatai. Budapest, 1972. 80.1. 2. 1960-1973 között 35 borsodnádasdi munkáséletrajzot jegyeztem fel. Az adatgyűjtés munkáját a Borsodnádasdi Istvánffy Gyula Honismereti Szakkör tagjai segítették. Az életrajzok egy-egy példányát a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény kézirattára őrzi. 3. Nemesik Pál: Tarnaleleszi, bükkszenterzsAho+i és szentdomonkosi summásdalok (1920-1944). (Kézirat). 4. A témával kapcsolatos fontosabb irodalom: Borsai Ilona: Summásdalok (A parasztdaltól a múnkásdalig. Szerk.: Katona I.-Maróthy J.-Szatmári A.) Budapest, 1968. 95-227. 1., Koós Imre: Summásélet. Miskolc, I960., Sárközi Zoltán: A summások. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Szerk.: Szabó István) Budapest 1965. 321-381.1. 5. Faragó Kálmán, nyűg. gyárimunkás. 6. Bakos Kálmán, bányaüzemi lakatos. 7. Bárczy Zoltán: Fejezetek a borsodnádasdi lemezgyár történetéből. Borsodnádasd, 1960. 115. 1. „Az 1894-ben Rónai Sándor karmester vezetésével alakult zenekar nagyban hozzájárult a dolgozók kulturális neveléséhez és a lakosság szórakoztatásához." 8. Hamar Bonta János munkásmozgalmi tevékenységéhez ld. Nemesik Pál: Adatok az 1899-es borsodnádasdi agrárszocialista mozgalom történetéhez. Borsodi Szemle 1962. (VI.) 79-83.1. 9. Az Országos Társadalombiztosító Intézet 81-2527/20-1947. számú határozatában helyt ad Faragó Kálmán baloldali politikai magatartása miatt elvesztett tagsági idejének beszámítására irányuló kérelmének. Az illetékes szervezetek igazolásai alapján „megállapítást nyert, hogy nevezett valóban baloldali magatartása miatt bocsájtatott el és a jóvátételre nem vált érdemtelenné." 10. A terpesi agrárszocialisták tevékenységére példa a Hevesvármegyei Hírlap 1899. 10. száma: „A mátrai szoczialisták kérése. A Mátra vidékén, különösen Terpes, Szék és Párád községekben megizmosodott a társadalmi rendet felforgatni czélzó szoczializmus. Esténként pipaszó melleti folyik a beszéd a szép jövőről, s azon módozatokról, melyeket a vidéket bekalandozó agitátorok előttük kifejtettek. Az ún. földművelő munkásegyletektől várják a mátrai palóezok bajaik orvoslását .." 11. kommenció = mezőgazdasági cselédek megegyezés szerinti (természetbeni) járandósága. Magyar Értelmező Kéziszótár Budapest, 1972. 751.1. 12. Bakos János és Bakos Imre borsodnádasdi gyárimunkások 1924-ben résztvettek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyi csoportjának megalakításában. 1945-ben mindketten alapító tagjai voltak a Magyar Kommunista Párt borsodnádasdi község alapszervezetének. 13. A Borsodnádasdi Bányaüzem termelése 1960-ban 144.071,7 tonna volt. Ez a teljesítmény a hatvanas évek elején állandóan emelkedett. Vö.: Nemesik Pál: Bányászélet Borsodnádasdon. Borsodnádasd, 1961. 9. 1. 14. Szabadnap. 15. Nyári nagyjavítás a borsodnádasdi lemezgyárban, ti. inventúra = leltár. 16. A kétlakiak folyamatos munkáját volt hivatott elősegíteni az Egercsehi Kőszénbánya RT. által kibocsátott szerződés 1914-ben: „Nyilatkozat. Kötelezem magamat szakadatlanul, ill. a nyári hónapokban is munkában maradni. A Bányaigazgatóság kötelezi magát, ha szorgalommal és szolgálatkészséggel arra érdemesnek bizonyultam, hogy a nyári hónapok idején, vagyis május 1-től szept. l-ig terjedő időre nekem urasági munkában teljesített műszakonként 40 fillérrel többet fizetni. Mezei munka idején 8 napi szabadságban fogok részesülni." Hevesmegyei Levéltár XI. L. 394/1914. Az Egercsehi Kőszénbánya RT. iratanyaga. 80