Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: Ózd környéki ipari munkásság a mezőgazdaságban

A munkaerőmozgás megjelenése ebben a formában nem vitatható, körülményei azonban gyökeresen megváltoztak. Más lett a munkaadó és a munkavállaló közötti viszony, más törvény érvényesül a termelt javak elosztásában, másképpen realizálódik a munka az egész népgazdaság szempontjából, és más formában invesztálódik be az érték a falu életébe, amely a munkaerőt biztosította. Az időbért majdnem kiszorította a szakmánybér, amely mind a munkavállalónak, mind a munkásoknak előnyére válik. A felületes szemlélő keres csak összefüggést a régi summásság és az „új summásság" között. De még az ilyen ember is óvakodik attól, hogy egyenlőségjelet tegyen a két summásmunka közé. Sejti, de nem gondolja át a társadalom szerkezetében végbement változásokat. Történelem- és társadalomszemlélete hamis alapokon nyugszik. Nem kontrollálja a képzettársításból eredő összehasonlítást. A feudálkapitalizmus korához szorosan hozzákötődő konkrét tér, idő és társadalmi viszonyokhoz tartozó történelmi fogalmakat erőszakol rá az új körülményekre. A világnézeti harc ennek során napról-napra megújul és követeli a társadalmi változások tisztázását, helyes értékelését. Átmenetileg elfogadhatjuk az új terminus-technicust a probléma tisztázása érdekében. Mindaddig használhatjuk az „új summásság" fogalmát — amely már meggyökeresedett a köznyelvben—, amíg egyértelművé válik mindenki számára, hogy nem summásságról van szó. Sürgető a kérdés, mivel a borsodi ipari munkásság, főleg a kétlaki munkásság életmódját lényegesen befolyásolja a munkaerőmozgásnak ez a jelensége. Egyrészt fontos a kérdés tisztázása abból a szempontból, hogy mennyiben járul hozzá ez a gyakorlat az életszínvonal emelkedéséhez, másrészt mert a probléma megjelenik a köztudatban és a politikailag kevésbé fejlett társadalmi csoportok politikai síkra is terelik, terelhetik a kérdés megtárgyalását. A kérdés, mint minden társadalomtörténeti probléma, természeténél fogva rendkívül összetett. Figyelembe kell vennünk a helytörténetet, a néprajz helyhez és időhöz kötött produktumait, mind a tárgyi, mind a szellemi emlékek vonatkozásában. A helytelenül használt és beidegződött „új summásság" fogalma éppen a summásság karakterjegyeinek elemzésével iktatható ki a köztudatból. Szükséges tehát a jelenkor „új summásság"-ának magyarázatánál figyelembe venni a harmincas évek summáséletében realizálódott társadalmi jelenségeket, összehasonlítás, egybevetés és analizálás vezethet el a különbségek felismeréséhez. A tanulmány elkészítéséhez rendelkezésre állt számos korábban feljegyzett munkáséletrajz,

2 amely utalásokat tartalmaz a régi summáséletre vonatkozóan. Egy zeneszociológiai tanulmány is született tájegységünk néhány községével kapcsolatosan, amely a Tárna menti summásság élet- és munkakörülményeit mutatja be.

3 E vállalkozás terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a borsodi és a hevesi summásélet kérdéseivel foglalkozó főbb tanulmányokat

4 is beépítsük munkánkba. Külön kell említést tennünk az 1973 januárjában végzett adatgyűjtő munkáról. Borsodnádasd két tanácsi körzetében végeztem gyűjtést az „új summásság"-gal kapcsolatban. Az itt szerzett információkat vetítettem ki a település ötven tanácstagi körzetére, és vontam le bizonyos általánosításokat, következtetéseket. A témában rejlő dialektikus feszültséget kívántam fokozni azzal a szándékkal, hogy két személy információinak különös jelentőséget tulajdonítottam. Az egyik 1929-ben volt első alkalommal summásgazda,

5 a másik pedig 1969-től kezdődően szervezett munkacsapatot évente több alkalommal brigádvezetői minőségben.

6 A mélyinterjú módszerével szólaltattam meg adatközlőimet, beszámolóikat csak akkor bővítettem a többi tizenkét adatközlő válaszaival, ha az tartalmilag gazdagabbá tette az anyagot. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági természetű kérdések mellett a társadalmi életben kialakult kapcsolatokról is véleményt gyűjtöttem az adatközlőktől, és próbáltam nyomon követni azt, hogy egy szűkebb társadalmi csoport 64