Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása

tudatos alkalmazása azonban előbb-utóbb mégis bekövetkezett és a vallásos szimbólumok helyébe az iparágak jelvénye, vagy egyes technikai berendezések léptek. Mesterségünk címere." A vasak zömmel a kovácsműhelyekben készültek, így elmaradhatatlan volt a kovácsszerszámok ábrázolása. A körömfaragó kés, lánc, vasaló* kalapács, fogó és patkó (10. kép), vagy a körömfaragó kés, ráspoly, kalapács, hófling (11. kép). A szerszámok ábrázolása mellett ott találjuk az üllő ábrázolását is (12. kép). Készítője számos sütővason a szerszámok mellett nevét is feltüntette. Vasgyár. A rajzokon több esetben tűnik fel a mozdony és a fóré. 1872-ben épült meg az ózd—nádasdi iparvasút.

40 A közlekedés forradalmasítását a település lakossága csak egy emberöltővel később ábrázolja, akkor is elég primitív módon (13. kép). Az ózd—nádasdi vasút kezdetben kizárólag anyagszállításra szolgált. Néhány vas arról tanúskodik, hogy készítője közel állt a közlekedéshez. Hasonló közelségre utal a 14. kép is, amely a zólyomi bakdarut ábrázolja a lemezgyár udvarán. A Rima-Murány „a trianoni békeszerződés rendelkezései következtében a Csehszlovákiához csatolt területeken lévő üzemeit felszámolta és 1923-ban a használható gépek áttelepítését megkezdte. A nádasdi gyár is kapott ilyen átszállított gyári berendezéseket."

41 Valószínű, hogy a hengerműben dolgozhatott a 15. képen bemutatott forma készítője. Itt láthatta ugyanis a hengersor meghajtására szolgáló lendkerekekét, s rajzán ezt igyekezett ábrázolni. Bányaüzem. Borsodnádasd bányászatának története során számos aknát nyitottak. A mocsolyási és a szekeresbükki bányászkodás idején főleg kétlakiak dolgoztak a bányákban. Ebből az időből maradt fenn a bányajelvényt ábrázoló vas is (16. kép). Ezeket a bányákat természeti csapás miatt bezárták, ill. a szekeresbükki bányaművelés megszüntetését 1927-ben határozták el a rendkívül nehéz művelés miatt.

42 A 17. kép motívumrendszere az 1953-ban megindult bányászkodás időszakára utal. Két évtizedig folyt a bányászat a karácsonylovai, a hasznosi és a bánbereki tárókban. 1957-ben bányász lakótelepet építettek a Mocsolyás dűlőben, hogy a törzsbányászok megtelepedését lehetővé tegyék. Még száz évvel ezelőtt a faeke és a kereszt volt leggyakoribb jelképe Nádasd paraszttársadalmának, addig napjainkban olyan korszerű, időszerű szimbólumokat választanak, mint a lökhajtásos repülőgép (18. kép). Forradalmi változás ment végbe a technikában, gyökeresen átformálódott a kétlaki munkásság természeti világképe és napról napra fejlődő, formálódó a társadalomhoz való viszonya. A díszítőelemek néhány példájával erre a változásra kívántam rámutatni, a magyar munkásság szűkebb rétegének, kultúrájának jobb megértése céljából. JEGYZETEK 1. 1906-tól Borsodnádasd. 2. A Nádasdi Vashengergyár 1864-ben kezdte meg a termelést. 3. A legkorábbi adat a bányászatra vonatkozóan: „Van határában 3 kó'szénbánya, melly ketteje az ózdi vasgyár részére 2 felügyelő' és 24 egyén által míveltetik, a bánya jelenleg pihen." Fényes Elek: Geográfiai szótár. Pest, 1851. 4. Bírta István: Az ózdi vasgyár munkásviszonyai a századforduló idején. Történelmi Évkönyv, II. Miskolc, 1968. 253.1. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc, 1970. 92.1. 6. Birta I. im. 290.1. 7. Birta I. im. 256.1. 8. Birta I. im. 256.1. 61