Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása

Állatrajzok. A 7. kép madarat ábrázol. Valószínű, hogy énekesmadárról van szó. A Bükk madárvilága igen gazdag. Nemcsak a természetben találkozott a munkás a madarakkal, henem otthonában is kitartó szenvedéllyel nevelgette és napjainkban is nevelgeti a kanárit, stiglicet, pintyet. Külön tanulmány tárgyát képezhetné annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mennyire terjedt el a madártartás a kétlaki és a kolonizált munkásság körében. Jó tudni, hogy a kolonizált bányász kevés számú személyes holmijához a stiglices kalitka mindig hozzá tartozott, A természet világától eltávolodó ember ezen keresztül őrzi ma is kapcsolatát azzal, amiből kiszakította a civilizáció. Gyakori a rajzok között a nyúl, vaddisznó, szarvas, őz. Előfordul a ló ábrázolása is. Ezeknek a figuráknak a felhasználásával a vas készítője rendszerint a megrendelő határozott személyes vonásaira akart utalni. Ha a lovat rajzolta meg, akkor a település legjobb gazdálkodóját akarta bemutatni. Növényrajzok. A növények ábrázolása már a Nádasd község feudalizmus korabeli pecsétnyomó rajzában is feltűnt.

37 Valószínű, hogy ennek motívumait őrizte meg a hagyomány és újította fel másfél évszázad múltán a sütővasak rajzaiban. Búzakalász, pipacs, rozmaring, tulipán, napraforgó, nefelejcs, fenyőfa, vadrózsa és még sok virágos növény motívuma fordul elő a rajzokban. Az alkotó stilizálta a növények rajzát, nem törekedett a pontos ábrázolásra. ej Jellegzetes épületek ábrázolása A táj embere lakóhelyének sajátos épületeit a település jelképének tekintette. Egy-egy jellegzetes épület a szülőföld iránt érzett szeretetet is kifejezhette. Az épületek ábrázolása rávilágít arra, hogy minek tulajdonított jelentőséget a megrendelő és a vas készítője. Egyeseket a természeti világgal kialakult kapcsolatukban ábrázolt (nyulat hátán vivő vadász), másokat a szülői házzal, vagy a templommal kapcsolt össze. Akadt olyan is, akinek a pince vált jelképévé. Családi ház és templom. A ház rajzának megjelenése utal a házasságkötésre, az új otthon alapítására (8. kép). Ezt a motívumot különösen az I. világháború előtti években alkalmazták. A templom ábrázolása azoknál a kétlakiaknál volt szokásos, akik vallásos család hírében álltak a faluban és a gyári vagy bányabeli munkát csak kereseti forrásnak tekintették. Nem szakadtak el a vallásos élettől és annak jelképeitől. A borsodnádasdi római katolikus templomot ábrázolja egy 1914-ben készült vas rajza. A rajz nem követi pontosan a modellt, csak imitálja. Más motívumokkal együtt jelenik meg a ház és a templom több vas rajzán. Pince. Répássi János kereskedő tulajdonát képező pince rajza található meg a 9. képen. A pince bejárata előtt borosüveg áll. A szájhagyomány szerint sohasem fogyott ki a bor az üvegből, amikor a pincét ásták. Említésre érdemes, hogy a zsidó és keresztény kereskedők csoportja a századfordulón igyekezett rivalizálni a lemezgyári provizeráttal.

3 8 A zsidók

39 jelenlétére utal néhány sütővasnak a rajza. Jellemző motívuma a Dávid-csillag. f) Az ipartörténet tükröződése a díszítőelemekben Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy elegendő volt egy évszázad ahhoz, hogy Nádasd agrártelepülésből, ipari-agrár jellegű településsé váljon. Az ipar technikai színvonalának tükröződése a sütővasak rajzaiban a kétlaki munkásság fogalomrendszerének kibővülését, gyökeres megváltozását jelzi. Lehet, hogy ezek a motívumok csak ösztönösen funkcionáltak, mintegy utalva a mesterségre, amely a megélhetést biztosította. A jelképek 59