Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása

b) A szerelem és a házasságkötés jelképei A vallásos szimbólumokkal gyakran olvad össze a szerelemnek és az azt beteljesítő házasságkötésnek a szimbóluma. A szoros kapcsolatot magyarázza a római katolikus egyház dogmarendszere (házasság szentség), kortörténeti szempontból pedig szintén érthető ez az összefüggés, mivel 1895-ig csak egyházi anyakönyvezés volt a községben. A sütővasat a család a házasságkötés emlékének tekintette. Avasak tekintélyes száma őrzi a házasságkötés idejét és a két fiatal nevét. Ennek alapján logikus lenne, hogy minden ifjú pár részére készítsenek sütővasat. Agyakorlat mégis azt mutatja, hogy ragaszkodtak ugyan a vashoz és a molnárkalácssütéshez, de sok családnál a családtörténeti adatok elveszítették jelentőségüket. Nem azt nézik, hogy kinek a vasát kérik kölcsön, hanem azt, hogy jól süssön a vas, ne nyomjon félre. A szimbólumok közül az alábbiakat emelem ki. Galambok. A menyasszonyt és a vőlegényt jelképező két galamb, valamint a kereszt érzékelteti azt, hogy egyházi áldás nélkül nem tekintette a család érvényesnek a házasságot (2. kép). Átszúrt szív. Gyakran jelenik meg ez a motívum vagy magában, vagy a hit-reményszeretet szimbólumainak egyikeként, de átszúrt változatban. Lagzis tál. A házasságkötést követő társas összejövetel elmaradhatatlan kelléke a lagzis tál (3. kép). Nemcsak a vas rajza jelzi azt, hogy az igények a valóságos élethez igazodnak, hanem az ezzel kapcsolatos vőfélyvers is.

34 c) A magyar államiság jelképei A vallásos élet szimbólumai mellett nagy számban fordulnak elő a magyar államhoz tartozás jelképei. Az előfordulás gyakoriságát megérteti a századforduló társadalmának uralkodó eszmeáramlata. A nemzethez tartozáshoz kapcsolódott a Kossuth-kultusz. A nemzeti érzés túlzott felfokozása a nemzetiségi politikában nyert konkrét formát. Mivel Nádasd munkássága a Rima-Murány érdekeltségi területéhez tartozott és nap mint nap érintkezett az idegenajkú szakmunkásokkal, érthető, hogy a nemzetiségi politika nem hagyta érintetlenül gondolkodását és fogalomrendszerét. Torz formában valósult meg a kor eszmeáramlata, az elmagyarosítás, s ennek megfelelően Rima-Murány is különös gondot fordított a nemzetiségi munkások elmagyarosítására.

3 s Címerek. A XIX. század utolsó évtizedeiben a magyar címerábrázolásokból már hiányzik a vallásos szimbólumok megjelenítése (4—5. kép). A magyar címer előfordul a Horthy-rendszerben készült vasakon is, de itt a vallásos szimbólumok újra tért hódítanak és együttesen jelennek meg az államiságot jelképező címerrel. A „keresztény kurzus" hatását kell ebben látnunk. Figyelemre méltó, hogy a felszabadulást követően készült vasaknál a címer új formában, a rendszerváltozást tükrözve jelenik meg (6. kép). A vas készítője a szimbólum alkalmazásával megelőzte saját korát, megsejtette az államforma változását is. Még számos formán maradt fenn címer ábrázolása, sőt olyan vas is akad, amelyen a királyság szimbólumai között a jogar is szerepel. Ezt azonban más témánál mutatjuk be.

3 6 d) A táj faunája és flórája a díszítőelemekben A természeti környezet élővilága minden népművészeti ágban ihletője az alkotó egyénnek, vagy közösségnek. Számos állat és növényfigura található a sütővasak rajzai között is. 57