Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása

„szekularizálódik" az ostya. Motívumaiban azonban szinte állandóan visszautal az ideo­lógiai alapra, a hagyományos faluközösségeket átfogó vallás jelenlétére. A későbbiek folyamán utalni fogunk a zsidó lakosok által használt ostyasütőkre, ill. molnárkalács-sütővasakra. Ismét a vallásos élet berkeiben járunk, ha a pászkasütés és a molnárkalácssütés rokonsági kapcsolatait vesszük számba. A két példával szeretném érzé­keltetni azt, hogy megváltozott a sütővas funkciója. A lelki táplálék mellett a biológiai igények is jelentkeztek, és ennek kielégítésére szolgáltak a sütővasakkal készített kalácsok. Pontosan kimutatható, hogy a vallásos élet motívumai, szibólumai milyen formai gazdagságban jelennek meg. Mennyire szívósan éltek tovább, hogyan keveredtek más fogantatású jelképekkel és milyen mértékben veszítették el hegemóniájukat a mai kétlaki munkásság egyes csoportjainak jelképrendszerében. Alábbiakban bemutatunk néhány rajzot, amelyeknek előfordulása tipikusnak lát­szik. A néhány rajz úgy is felfogható, úgy is értelmezhető, hogy milyen vallásos jelképet örökölt a parasztősöktől a kétlaki munkás a családi nevelése folyamatában. Agnus Dei. Az eddig ismert vasak közül a középkorból maradt fenn a legrégebbi. Az „Isten báránya" (Agnus Dei) az ókeresztény katakombák rajzaiban jelent meg legkoráb­ban (1. kép). A feltámadást jelképező „győzelmi zászló"-k és a bárány napjainkig fenn­maradtak és díszítőelemként használják azokat. A vas felirata a következő: ECCE AGNUS DEI QUI TOLLIT PECCATA MUNDI IACOBUS EPISCOPUS ASCALON ET SUFRAGANEUS A vas készítésének ideje 1569. Eddigi kutatásaim alapján csak valószínűnek tartom, hogy Ascaloni Jakab címzetes püspök tiszteletére, ill. ennek a látogatása alkalmából készülhe­tett a vas. Megjegyzendő, hogy még Egerben kormányzó püspök fundált, addig a kassai, szatmári és rozsnyói püspökök ennek sufraganeusai (alantasai) voltak. 3 3 A tárgy tulajdonosainak nagyapja a századforduló idején a felvidéki Korompán majd Ózdon a kohászati üzemekben dolgozott „barakkos munkásként". Kígyó a kereszten Ritkábban előforduló motívum. A feszületet rendszerint kígyó nélkül ábrázolták. A kereszten előforduló kígyó az ótestamentum és az újtestamentum jelképeinek összefüggését fejezi ki. Mózes a pusztában vándorló zsidók megmentésére emelte fel az „érckígyó"-t, hogy aki arra feltekint, az megmeneküljön. Az új testamentum­ban Jézus Krisztus személye azonosul a kígyó jelképével. Hit, remény, szeretet. A kereszt, a horgony és a szív számtalan variációban fordul elő. Egymástól elválasztva primitívebb ábrázolásmódot árul el. Ezt a változatot Szkálosi József és Szkálosi Béla alkalmazta. Az igényesebb megoldást a legfiatalabb mester válasz­totta, a kompozíciós készség ennél már fejlettebb szinten állt. Kehely. A kehely mint liturgikus kellék vagy egyedül jelenik meg a vas rajzán, vagy az IHS kombinációjával. Az IHS az ókeresztény vallásúaknál a hal görög nevéből redu­kálódott. Megjelenhet a kehely ábrázolása mellett a csillag, hold és a nap, annak bizony­ságaként, hogy a kereszténység eszme- és jelképrendszere nem maradt mentes a szinkre­tisztikus vallások jelképeitől sem. Feszület. Az előbbiekben láthattuk, hogy a feszület előfordul más jelképek társa­ságában. Arra is akad példa, hogy a kovács vésője a faluszéli feszületet ábrázolja és ezzel a szimbólummal indítja útjára a fiatal párt a sütővassal, mint házasságkötési emlékkel. Jelmondat. Gyakori egy-egy bibliai idézet, szállóige, vagy közmondás a sütővasak feliratai között. „Éljen Krisztus, a király!" tanúságtételként jelenik meg olyan sütővason, amelynek másik oldala a munka diadalát és helytörténeti tárgyi emléket ábrázol. 55

Next

/
Thumbnails
Contents