Dobrossy István szerk.: Foglalkozások és életmódok: válogatott tanulmányok honismereti szakkörök és kutatók munkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 7. Miskolc, 1965)

Orosz László: Uradalmi cselédek és summások az aszalói káptalani birtokon

Az aratást úgy végeztük, hogy éjjelenként vágtuk a borsót, vagy a lencsét. Esetleg a nappal learatott árpát, búzát kötöttük fel. így az aratással elég gyorsan végeztünk. A cséplés azonban már több időt vett igénybe, mert az uradalomnak csak két tüzesgépje volt, amelyek nem győzték a cséplést. A géplésért általában 2—3 percent járt az elgépelt terményből. A cséplés befejezése után a keresetet arányosan szétosztottuk. A borsóból nem kaptunk, helyette az intéző búzát vagy árpát méretett ki." A káptalani birtok 1945-ig akadályozta az aszalói parasztság boldogulását. 1946-ban megtörtént az igényjogosultak között a föld kimérése. Napjainkban a volt káptalani birtok része a Szabadság Termelőszövetkezet közel 3000 holdas gazdaságának, amelyen 383 család keresi a boldogulás útját. 200