C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)

- 41 akadályozza a dallamtipusok felismerését, szétválasztását« A felvett dallamok közel fele egy- és kétrendü lápentaton. Tetemes az egy- és kétrendszerű dó és szó" pentaton darabok száma is /16 db/.Igen figyelemreméltó a ré-pentaton nyomokat matató mintegy 16 dallam is /még akkor is, ha ez a terc lesüllyedésének következménye/.Ötfokú hajlam a régi- és új-stilusban egyaránt mutatkozik, és az egész anyag két-harmadán uralkodik. Legerősebben a családfő pentatonizál; Különösen érdekes példa erre az a ritka eset, mikor a lányától vesz át és formál egyénivé dallamot /"Nincsen nekem egyebem egy tanyánál", 159» a

z anya ebben az esetben megint diatonikájávai tűnik ki/. Egyébként diatonika inkább az idegen darabokban él« A család dalla

m

anyagát .jellemzi t

e

hát az erős ötfokú hajlam. Az egyszerű szótagszámok közül leggyakoribb a 8-as és 11-es. összetett szótagszámok főleg az újstilusban és a vegyes-dallamok között vannak. A sorkadenciák alátámasztják az anyag pentatonizáló természetét, sőt elősegitik a pentatónia nemének megállapítását. A 2-es cezúra a "Jó estét jó estét"-ben /56/ dó-pentatóniára, a "Nincsen kedvem babám"-ban /71/ szó-pentatóniára, viszont "Az Alföldön"- ben /8/ erős ré-pentatoniára vall« A sor-kadenciák tehát a tonális viszonyok .jelzői« A dallamok közlésénél a jelentőségre és eredetiségre voltam tekintettel. A régi- ós e^yéb dallamok sorából alig hagytam el valamit; ilyenek Sivák "Old lgombos a cipőm"