C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)
- 35 . keltik a csirát, növelik, kiterebélyesitik./L.az I.fejezetet/, A döntő élmény a gy ere kkoré, a z egyéni fejl ő dés az érettkoré a Sivák családban. Érdemes külön is megvizsgálni az egyes családtagok szerepét az együttesben. A 4 éves Bandi dalai még éretlenek, előadásukban a jó hallás a gyerektorok gátlásába ütközik. Heves, szenvedélyes előadása azonban a tehetség biztos jele. Még semmi különbséget sem tesz a súlyos mondanivaló jú régi és a tréfás szövegű új-dalok között:/lll-114/# A 19 éves Julia m a az "Andrásnap" és a "Vidróczki" kivételével inkább a könnyebb fajsúlyú és főleg az apjától tanult új-dallamokat énekli szivesen. Odaadással és tehetségesen sajátitja el a Cekeházán élő cigányok dalait. Az ő variánsai ugyan az idősebb nővérekéivel azonosak, de azért már pislákol bennük némi egyéniesség /mint a "Cekeházi biró", 1J1. második sorában,vagy "Ez a kislány 127. első sorában/, József 24 éves. A régi dalokat /"Lóra csikós" 115, Andrásnap után" 116, "A Vidrócki" 117, Az Alföldön",119/ ismeri ugyan, de szivesebben újitja fel az aüjától tanult új-dalokat. Bár legtöbbször nővérei variánsaiból merit /"Andrásnap" 116, "A Vidrócki" 117, "Sárgarépát nem jó dombra ültetni" 1JO, "Túr a disznó, ha a rétre hajtják", 152, "Sej tiszta búzát válogat a vadgalamb" 144, "Elindult már a gőzös masina" 146/, máris mutatkoznak nála az egyéniség biztos jelei, méghozzá inkább egész dalra terjedően /pl."Magasan repül a fecske fenn a levegőben" 135,149, "Túl a Tiszán juhászlegény vagyok én" 142, "Mikor engem
