C. Nagy Béla - Sztareczky Zoltán: A cekeházi Sivák család népdalművészete (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 6. Miskolc, 1965)

-.29 két /10, 59/« Még a bécsi szabóra is emlékeznek, aki valamelyik földesúr lányának dolgozott /32/. A cekeházi birót csak azért emlegetik, mert kiadta a behivót a falu legényeinek /26/. Mennyi jajszó, kétségbeesés kiséri a háborús bevonulókat,mennyi boldog szerelem hiúsul meg /2j5, 29, 58, 42 stb./. A felnövekvő lányok elhagyják a szülői házat /51/« A szerencsi gyárban szerencsétlenül jár egy cekeházi lány /8J/, gúny és részvét kiséri a szántói leányanyát /68, 77/« D® mindez csak elenyésző sziget a szerelem irdatlan tengerében, melynek minden kicsi fodrozodasát eldalolják a versek« A legújabb szövegek végre aztán már a mai életről, a termelőszövetkezetről is hirt adnak /9» 112/. Mindezek mellett, persze ma is régi, hagyományos versek egész sorát ápolgatják, főleg balladaszerüeket, melyek alkalmasak kukoricamorzsoláskor, téli estéken ünnepélyesebb előadásra« A Sivák család szövegvilágát kétségkivül az apa Ízlése, hajlama befolyásolja. Sivák Barna kedvelt verseiben, főleg a régiekben, pátosz van és drámaiság, mint minden nagy művészi alkotásban. Sivákné hagyományos szövegei kissé érzelgősek ezekhez sorolhatjuk a betlehemeseket, sőt a siratót is. A gyei-mekek nagyobb részben az apa dallamait és szövegeit veszik át és majd csak a jövő dönti el, mivé fejlesztik azokat. Az egész család szövegvilága még a régi élettől terhes. A szövegek változása, éppen az erős hagyománytisztelet miatt, csak lassan megy végbe. A parasztélet változásával azonban lassankint át fog alakulni, hogy egy új, derűsebb világszemléletnek adjon helyetí