Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Állattartás – Pásztorkodás - Nagy Géza: A Zemplén megyei Karcsa községben használatos állatnevek
- 123 Csonka /d/ A csonka szó jelentésével azonos. Az állat azért kapta ezt a nevet, mert farkát elvesztette malac korában. C s ö p i /t f ku/ lői becenév. Az állat kisnövése miatt kapta ezt a nevet. Városról került. Csuka /d/ A csuka ragadozó hal nevével azonos.Az állat tátogó csukához hasonló szája miatt kapta ezt a nevet. C s u 1 i AV A név eredete ismeretlen. Csungesz Au/ A név eredete ismeretiem. Csűri Au/ A név eredete ismeretlen. Csúszó /t/ A név a kigyó népnyelvi változata. Azért nevezték igy a tehenet, mert borjú és növendék korában igen tudott törleszkedni, alázatoskodni. C s u t a k Au/ A tisztogatáshoz összecsavart szalmacsomót és a mosogatáshoz használt rongycsomót jelenti. A kutyát kisnövése miatt nevezték. "Olyan kicsi, mint ety csutáf állapitják meg a kisnövésü jószágról. Dajka /t,d/ Jelentése dajka köznevünkkel azonos. Az utódait jól gondozó, jó tenyészállatot nevezik igy. Dalos /ö/ Dalos melléknevünkkel azonos a jelentése. Sem az állat külső alakjához, sem belső tulajdonságához nincs e névnek semmi köze. A gazdája névadási készségét tükrözi a név. Daru /t,ö/ A név a daru madárnevünkkel azonos. A névadásban az állat szine és szarvállása a döntő. A szürkés szinü és V szarvú állatot /amelynek a szarvában nincs hajlás/ nevezik igy. /l/ Jelentése azonos a déma, úrhatnám nő jelentésével. A kényesen lépő lovat nevezik igy. /!/ Jelentése a dér szó továbbképzett alakja.A szürkésszinü lovat nevezik igy. Au/ A dongó köznevünk magashangrendü párjából lett az a név. /d/ Jelentése a dob szavunk továbbképzett alakja. Az állat nagyhasu, olyan a hasa mint a dob, azért nevezik igy. D á m a / D e r e j s D i n g ] ó D 0 b 0 s í
