Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Állattartás – Pásztorkodás - Nagy Géza: A Zemplén megyei Karcsa községben használatos állatnevek

- 121 Bözs

i /l

t

t/ Erzsébet női nevünk becézett alakjából van a név. Buksi Au/ Bunkó szavunkból származik. A nagyfejű kutyát nevezik igy.B u g d a /d/ Bunda szavunkból származik. A hosszúszőrű, nagybundáju kocákat nevezik igy. Bundás Au/ A kutya nagy bundája, illetve hosszú szőre miatt kapta ezt a nevet. B u n d i Au/ Bundás szavunk i képzős alakja. Az állatnakhoszszu szőre van. Bunkó Au/ Bunkó szavunkból származik. A nagyfejű kutyákat nevezik igy, az olyanokat, amelyeknek "olyan a feje mint ety fabunkó". C i c a 1 o t t a /m/ Városból került macskanév. Eredete, illetve jelentése ismeretlen. Cifra /t/ Cifra, diszes melléknevünkkel azonos. A jóalaku tehenet nevezik igy. Használják azonban nemcsak az alakra, hanem az állat tarka szinére is ezt a megjelölést. Cigány /l,d/ A cigány népnév vált állatnévvé. Egyrészt az állat feketesége, másrészt élelmessége miatt kapta ezt a nevet. Cila /m/ A cica szó becézett alakjából keletkezett macskanév. C i n d a /t/ Eredete ismeretlen. Valószinü névkitalálás. C i n y u /m/ Az állat sötétbarna szine miatt kapta ezt a nevet. C i r i /m/ A cirmos szó becézett alakja. C i r m o g /m/ A macska szürke /szennyes/ szine miatt kapta ezt a nevet. Citrom /t/ Az állat szine sárgás, a citromhoz hasonlit, innen kapta a nevet. Cukros /t/ Cukor szavunkból lett állatnévvé. Itt kedvest, egyetlent jelent. C u n d r i Au/ Eredete ismeretlen, névkitalálás. Valószinü-