Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Földművelés - Galuska Imre: Szántóföldi határhasználat Kesznyétenben
- 168 még egy-két nagyobb gazdáét, aki bár nem minősült kuláknak, de • hogy a beszolgáltatás terhének egy részétől megszabaduljon, a beszolgáltatás progressziv lévén, földjéből ingyen adott át használatra, továbbá azoknak voltak még felesleges, jó áron értékesíthető termeivényeik, akik valami nyilván nem tartott "elveszett" , gazdátlan, fogott főd et használtak. Mert voltak ilyen földek is a sok tagositás sok zűrzavarában.Sőt még 1962ben, az általánossá vált szövetkezeti gazdálkodás idején is kaszált egy ilyen rétet egy egyéninek maradt ember. Egy újságokban régebben olvasott, rádióban hallott stratégiai kifejezést ruházván rájuk, ezeket a gazdátlan földeket senki főggyének is, nevezték, de igy nevezték a tsz műveletlenül maradt földdarabjait is» A tulajdonosukat folyton változtató földeket trágyázni sen lehetett. A nagy kötöttség ellenére mégis "szabad vagy spekulativ"-nak mondható az 1949-56 közötti idők gazdálkodása is,mert csupán a termeivények voltak előirva, de a földek nem voltak forduló szerint elkülönitve és a vetésekre kijelölve. Egymás mellett különféle vetések tarkázták össze-vissza a határt. Aztán meg az előirt sokféle termesztvény között választhatott a termelő, hacsak nagyon szűk keretek közt is, hogy melyiket lenne érdemesebb termelni. - 1956 után aztán egészen szabad is és spekulativ is lett a mezőgazdálkodás. Azt termelhetett kiki, amiből a legtöbb jövedelmet láthatta. Kényszer nélkül szivesen szerződtek immár a munkaigényes cukorrépára, a rettentő nehezen vágható, de a gépállomás által lekeszáltatható kenderre, sőt az egész család munkáján kivül a szomszédok, rokonok segitségét is igénylő dohányra, mert látatja volt. Határunkat a múlt század legelején 3 nyomásban találjuk. Láttuk az ezt megelőző időkből a prédikátor dijleveleit, melyekből esetleg azt lehet kiolvasni, hogy azokban az időkben a határ még csak két nyomásban volt. Ez esetben a kesznyéteniek Mária Terézia rendeletére /1767/ tértek volna rá a 3 nyomásra.
