Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népdal, népies versek - Kilián István: Kossuth Dániel sajóvámosi kéziratos verseskönyve

- 437 C. Az epiku3 műfajba tartozók a»/ betyárdalok Kadar históriája /26/ Az úgynevezett betyárkérdés ma már tisztázott kérdés. 4 kicsiny vagyonából kiforgatott vagya mások érdekeiért folytatott háborúkban mindenét elvesztett paraszt pénz híján szabad azaz betyár életet él, hogy az őt ért igazságtalanságokát megtorolja. Nem lehet tehát történeti szempontból bűnügynek tekinteni. íróink tekintélyes része is emellett foglal állást. Inkább a . paraszti osztály jogos önvédelmének kell tartani. A népköltészetben külön fejezete van a betyárirodalomnak. A fenti, műfajilag nyilván betyárballada a borsodiak számára különösen jelentős. A keletkezés idejére semmi adatunk sem lehet addig, amig erre a balladára vonatkozóan részletes gyűjtést nem végzünk. A keletkezés helyét azonban belső adatok alapján feltételezhetjük. A betyár, aki magát Kadarnak, esetleg a másoló téves ékezetelhagyása folytán Kádárnak nevezi, egész élettörténetét adja elő. Talán a keletkezési helyet is itt kell keresnünk. Született Kisgyőrben. A balladát feltételezésünk szerint valamelyik hozzátartozó vagy jóbarát költhette. Igaz ugyan, hogy a zárósor /Utolsó mondásom, végső butsuzásom/ inkább arra mutat, hogy a betyár maga költötte volna. Ez. azonban nehezen képzelhető el. Néhány sorral alább, mintha arra találnánk utalást meglehetősen burkolt formában, hogy elítóltetését nem tartja igazságosnak: "Mázolt szinnel mázolt halálom hallyátok!" A nagyszerű befejező résznél szinte kisértésbe esik a kutató, hogy az egész költeményt müköltői eredetűnek tartsa. A rimek naivitása azonban arra mutat, hogy ilyen változatban népi eredetűnek tartsuk. A balladában szereplő személy - és helységnevek a folklór kutatói számára kiinduló pontot szolgáltatnak. Feltétlenül megérné a fáradságot, ha a Kisgyőrben jelenleg is dolgozó néprajzi munkaközösség igyekeznék felkutatni a balladát és a szereplőire vonatkozó emlékeket.