Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Népi játék - György-Kiss Farkas: Gyermekjátékok Cigánydon, Fónyban és Filkeházán
- 391 hatja a pályáját, a lefutó játékost a labda adogatója is leütheti a labdával. /Cigánd/ gikopogó A bunyót kiszámolással választják meg. A kikopogó egy fa, vagy fal. A hunyó 500-ig számol a kikopogónal, mig a többiek elbújnak. Ha a hunyót mindenki kikopogta, akkor ismét ő huny . De ha a hunyó kopogja ki, akkor az lesz az uj hunyó, akit legelsőnek kopog ki. A játokot 6-12 éves fiuk játsszák. /Fony/ Csürkézés Hárman, négyen, öten vagy hatan játszhatják. A csürköt leteszik egy lapos kőre és kijelölnek három lépés távolságot. A játékosok egymás után ütnek. Amelyik játékos nem találja el a csürköt, az megy el szedőn ek. A szedő szalad a csűrökért, és ő is dob. Ha eltalálja a követ, akkor ő üt. - . ' /Filkeháza/ ' Karikázás Négy játékos és egy kondás van., A labdának égy gödröt ásnak ki. Mindegyik játékos vág egy méteres botot. A kondásnak az a célja, hogy a labdát beüsse a gödörbe. A többi játékosok ezt nem engedik és a labdát mindig visszaverik. Addig játszák, míg a kondás a labdát be nem ütötte a gödörbe. Kútba estem Á játékot akárhányan játszhatják. Egy játékos az ajtóhoz megy és azt mondja:
