Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népszokások, népi hiedelem, gyógyítás - Mádai Gyula: Lakodalmi szokások Diósgyőrben 1910–1930 között

- 337 rostába, vagy tálba pénzt dob. A vőlegény később pénzzel kiváltja. Távozásuk után tovább folyik a mulatság. Álmenyecske /menyecskének öltözött nyoszolyólány/ helyettesíti az igazit. Ebben az időszakban már nem általános a fiatal pár reggeli templomlátogatása. Á násznép elfogyasztja a vacsora maradékát, több helyen reggelit is szokás adni. Ezzel véget is ér a lakodalom, s a hérészek vidám mőkázása is már a múlté. Útravalót kapnak a messziről jött vendégek, s a vőfély utolsó rigmusai fejezik be ünnepélyesen a lakodalmi vígságot: Fehér galamb száll a házra, Á házigazdát az Isten áldja. Ég fölöttünk, föld alattunk, Egész éjjel jól mulattunk. Köszönjük a vendégséget, A tapasztalt szívességet! Ilyen tájban, esztendőre Jövünk a keresztelőre! Ez a munka Diósgyőr 1910-1930 közötti lakodalmi szokásait feldolgozó bővebb, kéziratban 'lévő tanulmány alapján íródott. Természetesen, nem lehet ennyire mereven határok közé szorítva tárgyain* ezt a témát sem, viszont a második világháború éveire már kevés hagyományos lakodalom esett, ezért nem terjed ki ez a közlés a 40-es évekre. Észrevehető a különbség az első világháború végéig szokásos, s az azt követő évtizedek lakodalmai között. Az első időszak tárgyalásánál mellőztem a vőfélyverseket, azért, mert ilyeneket már nem lehetett gyűjteni. A századforduló táján még ing, lajbi

, és gatya a vőfélyek viselete. Iparos-lakodalom esetében legtöbbször elmaradtak a versek, szokások. Napjainkig, ez hasonlított legjobban a mai modern, városias esküvőt követő lakodalomra. Kern érezni különbséget e szokásokat vizsgálva,sem szociális, sem vallási helyzetet nézve. Ugyanazokat a vőfélyeket hívták a katolikusok, reformátusok, rossz és jó anyagi hely•