Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Népszokások, népi hiedelem, gyógyítás - Mádai Gyula: Lakodalmi szokások Diósgyőrben 1910–1930 között
; i - 331 szombati napon történik továbbra is. Most is megkéri a kérő a lányt. Ugyanakkor, kezd elterjedni a gyürŰcsere, a jeggyürfí viselése. A jegykendő, illetve jeggyíírü átadása után táncraperdülnek a fiatalok. ' Ugyanúgy, mint régebben* most is vasárnap járnak hívogatni a vőfélyek, öltözetük annyiban változik, hogy selyemszalagok helyett vőiélykendőt viselnek. A háziszőttes kendő mintegy 25 cm széles, 3-320 cm. hosszú. Két végét a menyaszszony és családja kirójtozza. Hímzése egyszínű: piros,legtöbbször háromsoros. Fölötte a menyasszony monogramja látható.Rézfokos egészíti ki még a felszerelést. Néhányan még szerdán tartják a lakodalmat, de legtöbben már szombaton, ősszel ponyva-sátorban rendezik, de sokan vacsorára a lakásban terítenek, s utána átmennek táncolni a diősgyőr-tapolcai étterem nagy helyiségébe. Továbbra is az udvaron főznek, olyan módon, mint az előző időszakban. 2., Az esküvő Szombaton reggel 9 óra körül a vőlegény, menyasszony két tanú kiséretében, ünneplő ruhába öltözve mennek a községházára. Most is bort, fonott kalácsot ajándékoznak az esketőnek. Ezután menyasszony-vőlegény hazamegy, ahol már gyülekeznek a rokonok. A délutáni egyházi esküvő előtt történik a bú- ?' csuztatás, mennyasszony-kiérés. így búcsúztatja a nagyvőfély előbb édesapjától a vőlegényt: Édesatyám, kérlek, hallgass meg engemet, Míg hozzád intézem búcsúzó beszédem! E világon már mindenki tudja, hogy e szép nap Az égen csak estvélig ragyog. Felserdült életemnek eddig volt határa, Nemsokára jut megért emberkorba. Magányos életem nemsoká felváltom, Egy hitvestársamnak szívemet ajánlom. Megyek is, mert vár rám szerető hü szive,
