Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Tudós pásztorok, boszorkányok, garabonciások - Mészáros Erzsébet: Tudós pásztorok, boszorkányok

TUDÓS PÁSZTOBOI. BOSZORKÁITOK A régi faln Pacin Zemplén megyében, a Bodrogközön található,a Karosa ér partján, amely a Latorcáral és a Bodroggal Tan összeköttetésben. A Tisza 20 km-re folyik a falutól. Keret a köTetkező alakokban találtam: Pacsin 1247, Pacsin 1398,majd 1440ben Páchin, 1447-ben Paczén, 1461-ben Paczyn /Adalékok Zemplén Tármegye történetéhez, 3.k./. A lakosság tiszta magyar, száma: 4000. A Tisza szabályozása előtt a Bodrogköz mocsárrilág Tolt. Valamikor a falu néhány házból állott csak, un. pacsitház

akból /nádfal beTerre sárral, a tető is nád/. Ma is látható még egy pacsitház,melyet a községi tanács nem enged lebontani régisége miatt. A Csurhomok a legrégibb része a falunak, körül mocsár, nádas terült el. A nádasban farkas leselkedett az eltéredt emberre, sőt még a házakból is ellopta a gyereket, ahogy az idősebb emberek mesélik. A lakosság halászott főként, rengeteg csikót szállítottak Sárospatakra és Sátoraljaújhelybe eladni. A falu Tégén Tárkastély áll. Legutóbbi uráé, a Sennyei családé Tolt a határ legnagyobb része. A Tárkastély 1581-ben épült, ura a Magócsy család Tolt. /Adalékok Zemplén Tármegye történetéhez, 3.k./. A falunak nem Tolt temploma. Csónakkal Titték a gyerekeket keresztelni a szomszéd falrakba, Karcsára Tagy KöTesdre. 1820-ban épitették a református templomot, a katolikust pedig az 1930-as érékben. Királyhelmec Tolt a székhely.Idejártak ökrösszekerekkel; az asszonyok is ott ültek a gubában, de a pá;