Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Táplálkozás - Zupkó Béla: A matyó summások táplálkozási és szociális viszonyai

; - 251 azonban már a négyes járta. A fogalom világos látása érdekében álljon előttünk példa a hatos

, illetve a négyes konvencióra: 1919

: /6-os konventje/

: 40 kg liszt 6 kg szalonna 6 kg hus 6 1 bab vagy borsó v. lencse 6 1 pálinka 2 kg só 2 1 ecet 20 kg krumpli 40 fillér füszerpénz 1922 /

4-es konvenció/

: 50 kg liszt 4 kg szalonna 4 kg hus 4 1 bab v. borsó v. lencse 4 1 pálinka másfel kg só 2 1 ecet 12 kg burgonya 30 fillér füszerpénz A summások és a - sorsukért aggódó értelmiséglek segítségért kiáltásának kevés eredménye született. A harmincas évek elején nemhogy jobb bér, de munkalehetőség sem nagyon kínálkozott. Nem kellett a summás. Az 1936-38-as évektől már javult egy keveset a summások helyzete: jobban válogathattak a munkahelyekben, s a németországi summásmunka jobb megfizetése a hazai bérezésre is pozitív hatással volt. Végeredményben azonban szociális helyzetükben lényeges javulás nem következett be. Tanúskodjon egy 1943. évi summás szerződés: "Munkás szerződés Mely egyrészről a Szatmári Püspökségi uradalom Jánosi gazdaságának vezetősége, másrészről alulírott lakosok között a következő feltételek mellett köttetett. 1. A fent nevezett gazdaság felfogad 49 ép, erőteljes, egészséges munkás lányt, akik kötelezik magukat, hogy az ura-