Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népi foglalkozások, mesterségek - Csorba László: A vilyvitányi erdők és a faközelítés

- 236 ­Csúsztatás^. A csúsztatást általában nehéz rönkök moz­gatásánál használják, leginkább télen, amikor a hó megkönnyí­ti a csúszást, de alkalmazzák még deres füvön vagy csúszós sá­ros talajon is. Eregetés: Eregetni szokták a bányaiát és a tűzifát.PL /a hegyoldalból lefelé a kitermelt fát a fa végével a dobás i­rányára merőlegesen dobálják/, s ezzel kb. 20 méterrel feljebb juttatják a megdobott fát. Amikor az egész mennyiséget leere­gették a lehető legmesszebbre, akkor újból kezdik a müveletet és addig csinálják, mig le nem eregetik a gyűjtőhelyre.Ott meg­felelő rakásokba újból összerakják. Közelítésnél a közelítő- és gyalogszánkát használják. Felépitése a következő: 1« szántalp , 2. sulyok , 3» eplény , 4.rókonca, 5.rud és 6.vontatókötél. A közelitó szánká t legtöbbször az öregebb favágók ké­szítik, de előfordul néha, hogy a falubeli ácsok. A gyalog­szánká t viszont többnyire az ácsok készitik. Egy szánkóval leg­többször csak egy ember dolgozik, de a közelitők egymásnak szük­ség esetén segítenek. Fékezésnél általában megemelik a szánka elejét, és igy az önmagát lefékezi. Nagyon meredek hegyoldalakban szoktak még használni egy hosszú, kb. 1,5-2 m-es karót, s azzal megemelik a szánkát, s igy a tehes nagyrésze a karóra esik, a görcsös ka­ró pedig fékezi az iramot. Használnak még fékezésre un. lánc­talpalást is, amikor két-három soros láncot a szántalpra erő­sítenek, s ez állandóan fékezi a szánt. A faközelitő szánt ki­zárólag emberi erővel vontatják. A gyalogszánkát felhasználják otthon a ház körül is, pl« rőzsehordásra, takarmány- és szalmahordásra. A vastag bányafákat ős rönköket kézi és állati erővel egyaránt láncok segítségével vontatják. A közelítendő fa végére kb« 40-50 cm-re a fa végétől ráhurkolják a láncot, de több fa szállításakor még meg is csatiózzák, hogy útközben az egyes darabok szét ne hulljanak.Az emberi munka megkönnyi tésére a hely­ségben erre kizárólag lovakat alkalmaznak. Csorba László

Next

/
Thumbnails
Contents