Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Népi foglalkozások, mesterségek - Nemcsik Pál: A licei fazekasok
- 217 dróttal. Amikor elcsíp te az agyagot, tapsikolt vele, sűrítette az agyagot. JCitapsikolta vagy egy percig. Azután rácsapta a korongra, ha sokallta az agyagot, még a tetejéből lecsípett . Csak akkor számi tett jó mesternek valaki, ha jól tudott adagol ni. 3z nem volt könnyű. Később derült ki, hogy jól vágta-e le az agyagot. Ha egyforma nagyságú edényeket csinált, azokat lerakta egymás mellé, annak olyan egyfonaának kellett lenni, hogy azon lőni lehessen. Ez csak akkor sikerült, ha a mesternek jő fogás a volt, ha jól adagolta az anyagot. c./ Az agyag mielése vagy formázása A fazekas lábbal forgatja a korongot, közben a korong tetejére ügyesen rácsapja az agyagot. Arra kell ügyelnie, hogy pontosan a közepére csapja az agyagot, mert csak akkor tudja formázni. A mester mellett volt a fazeí'is serpenyő . Ez tele volt vizzel és ebbe mártogatta a kezét a fazekas, hogy csússzon formázás közben. A fazekas előbb az agyagot ügy felhúzta, mint a szalámit. Ami az agyagban gaz benneaaradt, ast közben kidobta.Felhúzta a csomót nagyon magasra. Esténként mindig volt nézőközönsége, összejöttek a faluból és nézték a fazekas munkáját. Akkor a fazekas megütötte az agyag tetejét és az elhajolt, nagyon furcsán mutatott. A pesti vendégeknek is nagyon tetszett. Mondták is az agyag formájára: "Juj, de undok!* 1 Akkor a fazekas lenyomta a csomót, majd a forgatás közben kezdte kifúrni a két nagy ujjával. Akkor az agyag ügy nézett ki, mint egy kályhacső. Akkor a mester fogta a fakést , azt mindig ugy passzitotta, hogy a forma kijöjjön. A fakés volt a jobb kéznél kint, a balkéz meg bennt. így formázta az edényt. Az edény szélét kihajto tta fakésael. Lesimította az ujja közt, vagy egy finomabb bőrt használt ehhez a munkához. >;'.>•&•':'. ••'• ; '
