Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Földművelés - Szűcs István: Kepésélet Vajdácskán

- 199 tőr« a Taskén voltak, ahol Lovas bevallotta, bogy At bizony asm kocsival küldte az intéző ur. Iáik félve hajtott vissza a kocsival gazdájához* a bizony, volt sit zsebre iskola. Lovast pedig másnap aszal fogadta as intéző ar, bogy levonja a kepejáranéóságáből 2 ló agy napi abrakját, mert 6 arra nem tart lovai, bogy a kepéét velük kocsin szallitsa- Lovas erre azt mondta, hogy Örülj ön as intézi vsr, hogy ennyivel megússza a dolgot, seri őt slat beteget tartozott volna az intéző kórházba küldeni. Lovas ses jelemtette fel as intéző arat, a harag; Is elmislt. 4 közeli arató-ünnepélyen az intéző teljesen kiengesstslőöött Lovas és a parádéskocsis Kuik iránt. Megszűnt a kepésélet 1945 tavaszán végérvényesen. Két éwai ezelőtt újra nagybirtok lett az egykori papi birtok. De milyen más ez sár, mint a régi volt! Milyen sás tartalma van a két szónak: uradalom - szövetkezet. As egybeszántott maguk földjén elboldogulnak már a paraszt enbtrek intéző ur nélkül is. Kost vették igazán birtokukba a földet. Szűcs István