Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Földművelés - Szűcs István: Kepésélet Vajdácskán
- 188 tavaszi vetéstől az őszi cukorrépa betakarításig. Ezek a sommások itt laktak, az uradalomban közös konyhán étkeztek.A vajdácskáik nem akartak egész évre leszerződni sommásnak, részint a katolikus földesúr nem is szivesen alkalmazta a református vajdácskaiakat, részben azért is, hogy látszat-függetlenségüket megőrizzék. A kepés tehát évről-évre megujitott szerződés alapján nagybirtokon, uradalomnál aratási munkát a termés bizonyos hányadáért végző mezőgazdasági idénymunkás. A kepélés pedig ezt a munkát jelentette. A munkáért a munkásnak jutő részt nevezték keperészn ek. A vizsgálatom tárgyát képező papi birtokon évről-évre 80 pár képesre volt szükség. A párt ugy kell érteni, hogy 80 kaszás és ugyanannyi félkezes . Félkezesnek nevezték a kaszás titán markot szedő munkást. A kaszás mindig férfi volt, a félkezes a legtöbb esetben nő: leány, vagy asszony, ritkábban suhanc: 13-16 éves fiú. Mivel az aratás egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, ennél fiatalabb nem vehetett részt benne, a felső korhatár 60-70 év volt. A félkezes nevét onnan kapta,hogy a járandóságból fele annyi részt kapott a félkezes, mint a kaszás. Tudok róla, hogy Szabolcsban a képesek nem párban, hanem kaszaaljb an álltak ki. F.gy kaszaalj 3 személy:a kaszás, a marékszedő és a kévekötő. Ott a tiszta, fümentes termést azonnal fel lehetett kötni, itt a Bodrogközben a füves termést legalább fél napig fonnyadni, száradni hagyták markonként, itt ezért nem volt külön kévekötő, hanem a kaszás és félkezes együtt kötötte fel a marékonként lerakott termést. Képesnek rendszerint a földnélküli, napszámos, a községben mindig fölös számban megtalálható agrárproletárok szerződtek el, legfeljebb 5 holdasig. A módosabb nem ment. Készben azért, mert nem volt rászorulva, részben mert szégyelte, részben, mert a magáét aratta ugyanakkor, A régi képesek közül, akik évtizedekig évről-évre ott kepéitek a papi birtokon, ma is élnek id.Rajna Mihály, id.