Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Állattartás – Pásztorkodás - Nagy Géza: A Zemplén megyei Karcsa községben használatos állatnevek

- 120 Bicskás /ö/ öklelődző, rerekedő természete miatt kapta ezt a nevet. Bicskás, Bicskázó, verekedő legényekhez hasonlítják. Bimbó /t,öY A név az emlőbimbó köznevünkből származik. Az állatnál azt nevezik igy, amelyiknek jól fejlett emlőbimbója van. Csak tehénnek és kocának adják. Bitang A/ Csavargó, kóborló köznevünkkel azonos.Az állat ilyen tulajdonságára utal, ezért kapta ezt a nevet. B o b 1 Au/ Babos melléknevünk becéző alakja. A. tarka kutyákat általában igy nevezik. Bodri Au/ Bodor, bodros szavunk i képzős alakjából lett kutyanóv. Az állat bundájának bodrosságát jelenti, ebből lett a név. Bogáncs Au/ Bogáncs növénynevünkből lett a név. A kutya • szőre gubancos, azért nevezik igy. , Bogár /l,ku/ Bogár köznevünk vált állatnévvé. A koromfekete szinü lovakat és kutyákat nevezik igy. Boglár /!/ Azokat a lovakat nevezik igy, amelyeknek a homlokán nem csillagalaku fehér folt van. Valószínűleg azért, mert ez a folt hasonlít a boglárnak nevezett domború foglalatban levő drágakőhöz. Bojtár /l/ Bojtár köznevünkkel azonos. Az alacsony termetű lovat nevezik igy. Böjti /d/ Bojtos szavunk i képzős alakja. Az állat a farkán lévő dúsabb bojtos szőrzet miatt kapta ez a nevet. B o j t o 8 /ö,j/ Bojtos melléknevünkkel azonos a jelentése.Az állat dus farkszőrzete miatt kapta ezt a nevet. Bokros /ö,d/ Az állat szarva között, illetve a homlokán dus a szőrzet, /olyan mint egy bokor". Innen a név. Bolygó /l/ Bojgó. Az olyan lovat nevezik igy, amelyik nem marad meg egy helyben, hanem mindig menni akar Aolyong/. Borcsa /l/ Borbála női nevünk becézett alakja. Borza /d/ Borsza. Borzas melléknevünkből származik. A borzas szőrű sertést nevezik igy.