Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Állattartás – Pásztorkodás - György Károly: Lótartás Cigándon

- 95 zik. A faktor aztán magas áron megkérte a lovat, mintha meg akarná venni azt. így aztán a vevő nem sokat teketóriázott,hanem megvette. Volt olyan gazda, aki idegenben feleségével kérette meg a lovat, s miközben paroláztak csak arra tévedt egy gazda, akinek égető szüksége volt a lóra és megvette. A faktorok fizetést kaptak egy-egy jó vásár alkalmával, A fulfizettség felét, vagy 100-200 forintot. Ma ez a vásári szokás már megszűnt, mert nincs rá szükség« A tsz-ek nevelnek maguknak lovat, a fuvarosok meg sokáig eljárnak bármilyen rossz lóval. Lószerszámok

. A lószerszám fő részei bőrből készültek s ezeket kiegészítik a megfelelő vas-, bojt-, kötél- kellékek. Egyik fontos része a kantár

. Régen egybe volt erősitve a gyeplőszárral, ezzel irányitják hajtás közben a fogatot jobbra s balra, s esetleg megállásra birják azt. Megálláskor azt mondják a lónak, hogy hő! Ha ezt nem veszi figyelembejakkor meghúzzák a gyeplőszárat. A kantár része a zabola is. Régen varró szijjal fűzték a kantához és azzal együtt adták be a ló szájába. Még ma is több változata van: csikózabola, és feszitőzabola. A csikózabola két részből áll: egy kb.lOcmhoszszu és 4 mm átmérőjű vas közepén csuklóval egybekapcsolva.A két v végén két-két kb. 5 cm átmérőjű vaskarika, ami a zabola kétoldali végébe van belehajtva ugy, hogy a zabolába könnyen forogjon, fesztelenül. A végén levő két-két vaskarikába fűzik be a gyeplőszárat. A gyeplőszárnak a két végén összesen négy ága van. Ezeket keresztbe csatolják a zabolákhoz ugy, hogy a gyeplő egy szárának a két ágát az egyik lónak a külső, a másik lónak a belső oldali zabla karikába fűzik. A feszitőkantárnál a zabola két végén levő vaskarika a gyeplőszárhoz van csatolva s ezen a két karikán belüli karikák pedig a kantárhoz. Ez utóbbiak a zablatartók

. A zabola huzá-