Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 79 Az asszonyok és mgylányok valóságos mutatványa volt ez a hosszunyujtáso A nagylányok akkor igyekeztek és remekeltek vele a legjobban, ha a legéByelÉ Is eljöttek* Valósággal versenyeztek, melyik tud hosszabbat

1 nyújtani« Kevés lány tűnt ki ebben. Egyes hely éken, B^lbäkkalja, Hegyköz, Mezőkövesd, a nehéz orsóval váló sgá^Iáaao&s&skfrr magelegedn.sk az orsó elengedésévelo A fciosssm nyújtásnak es- a szerényebb módja lényegileg abban különbözik az előbbitől, hogy nem veszik két kézbe a nehé« orsót, hanem jobbkézzel erősen penderítének /pöndöritének/ Hegyközbent "pattantan

a-kVegyet rajta a hurokvetés után, vagy' iaegpörditik

o ~s a jobbkéz "hüvelykujja tövit a fonal alá lendítve, elengedik az orsót, mire az'magátul forog tovább, . A nehéz orsó gyakran letsik, nehezen birja el a csombék. Ezért vagy két csombékot tesznek az orsó hegyire /bütykire/, vagy kicsit meg¥±aszkolják, hogy ne csússzon annyira» Akkor is könnyen lehull az orsó, ha csepüt fonnak, mert az gyakran szakadó Ha többször leesik az orsó, azt mondják rá, k°Sy esküdözik

, nem akar megtelni» /Egész megyeszerte elterjedt szó«/ Ha elsajfrkad jfeaág bősben a fonál

« a guzsaJyon maradt részt kiszakítják, fordítva rádobják a bábuszöszre, ugy, hogy a kiszöszösödött vége kerül élőire, nyálazással| sodrással ezt a véget fonják az orsós fonal véghez, hozzásodorva a bábuszösz aljából kihúzogatott szálakat, igy lassankint az egész leszakadt fonalrész megtérül* A csepüt nagyon rossz fonni* Szinte állandóan szakad, annyiból gyors az összeragasztása

t hogy hamar szakadj nincs ilyenkor fonal a % csak szálai vannak, Hitkaság egy egész orsót telefonni» Gyakran kicsúszik a csombék, s elég nehéz is tartani• Elterjedt könnyítés, hogy