Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
- 72 A fonal gyorsan sodródik /általános/, vagy ahogy a matyók emiitik, sodródik ,A fonóasszóny "ereszti" /általános/, neveli /Tisza vidék/ a fonalat. Most már több mint egy karhossznyira eresztheti« A jobbkéz a három első ujjal pergeti az orsót« A szilárdítás másik módja a fonal meghúzása feszesre, abból a célból, hogy azt jó keményen rá lehessen csavarni /tekerni, cseverni/ az orsó szárára« A meghúzással való szilárdítás és orsóra való csavarás általánosan elterjedt módja a nyújtás után a balkézreszedés és onnan az orsót tartó jobbkéz erőteljes rántásával az orsóra csavarás« A kihúzott fonalat ugy huzza vissza és rövidítheti le feszesen a balkéz, hogy motolláló mozdulattal a balkéz ujjaira felszedi, majd az ujjhegyek összehúzásával és kinyujtásával ugy szabályozza, adagolja, hogy az orsót meg-megrántó jobbkéz csak kisebb hosszúságú fonalszakaszokat tudjon leszedni és felcsavarni az orsószárra« Ezek le-lerántásakor a fonal kellemesen pendülő, brugó hangokat ad. A munka e szakaszának különösen gazdag, változatos szókincse van. Érdemes megfigyelni és tájankint összehasonli-r tani három szempontból is: hogyan nevezik el a balkéz, a jobbkéz munkáját és a fonál hangját? Balkéz mozdulata s Jobbkéz mozdulata « Fonal hangja : PALÓCSÁG /BARKÓSÁG/. Felha.1t;jaak : merraantjaak és assónra ha.1t.iaak : pattan , brung ; u.i.iraha.it.iaak ; kicsáp.iaák és assóürá räacsäp.1äak s csattan :" u.i .iraték érik ; merráandit;jaak , ássóufa ráátékériK : pendül : felvetyik ; pattintnáák és assóüra rääcsävarnaak t prüsszent : kézreszedik ; merráancigáal.1 aak o arsóra ráac sap .iáák ; prüszköl ; kéz retekerik ; megrántják « arsóra csévérik : brug ; u.jjr aha.it .iaák ; mérráant^aak . ár sói* a ráácsáp .iaak : peng ;. felszedik ; raaraant.iáók , arsóra raacsap.iáók ; bring .
