Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 65 Barkóságnál: csombóg

. csombókás e /legkeletebbre a Száraz völgyiek nyelvén: gambócos

. Matyóságnál: kanócos, koloncos

. Délbükkalján: csttbókos,, kanócos

. Bódvavölgyiéknélg fürtös

» kambóoos

. Cserehátoxig k

ambócos

./Hernádvidékén: kulcsos/csomókás

, Zempléni Hegyközben: csombékos

. Bodrogközben: gubancos

. Taktaközben t gamóco g,

» üüszavidékeii: csomós • A csepüt nem kell megágyazni külön, mert már az eltelveskor megtépdesték és gongyolába tették» Ezt csak kigöngyölik, s rákötik féloldala slag a guzsalyfőre, arra figyelve, bogy van-e benne csombék, vagy nagyobb darab pozdorjarész. Előbbit széthuzogatják, ebben segit az, ha előbb meleg felé teszik» Kiszakítani, kidobni nem illik, mert aki ilyen könnyen szabadul tőle, megszólják /!.- **r*olcU/» A pozdorját már eltávolítják, nem illik benne hagyni; aki ezt megteszi, könnyen megróják /l. 116. old./. A szösz ágyazásakor, olykor-olykor előbukkan az esetleges gyors áztatás miatt bennemaradt /

w

éles

w szál /általános/ "léha", w

liga

M - ahogy a Bükk környékiek mondják. Ezt ki kell "húzni, él kell távolítani» Könnyen felismerik eltérő, feltűnően világos szinéről. A M

liga

n

, n

léha

M erőtlen, s mégis kellemetlenül éles szál» Gyengíti a"szöszből nevelődő fonalat, s könnyen felsérti a fonó asszony ajkát» Fonáff talpas fiuzsa^yp-fl. /f^zaayoji/» Minél egyszerűbb a munkaeszköz, annál bonyolultabb, többféle munkamozdulatot igényel» Meg is látszik a különbség, mennyivel többféle, sok kis finom részletben elkülönülő és összekapcsolódó mozgásra van szükség a talpas gúzs ally al való fonáshoz, mint a kerekes guzsaly pergetéséhez» Már a hozzáülés is más» "Eélre kell rajta ülni" - igy