Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 634 TANCI /AEDVB... MOLNÁK SOfáBÁLA 7$ é. SA'IY T9AZ —MnjiMMgyMgg ft T33/KI medve, taatjci pofka medve polka magyar pottsa 3^^ Brvmma btvnma brummádraKözbe amit laattak az asztalon, maalét. vagy kaaposztaat, vagy maas egyebet, főtt kukoricaat, mit, azt is kidanoltaak.. Naani néni, csaardaas néni, maalét kapjunk, kaaposztaat is Brumma brummá brummadra! A paszulykaakot aztaan megkinaaltaak. De azér kellett a paszulykaat kisírni* Vigyaazni raa* Mer védeni kellett* Vótak olyan gorombaak, olyan.• olyan rendetion fiuk, haat megtaamadta&k a paszulykaat maan az uccaan. Kivaanosisaagbu, hogy kit rejt, mit rejt. le akartaak tépni róla a leplet, hogy haat megismerjék. Ezer kellettek a kisírok. Meg vittek vagy fakanalat, vagy sikaaló faat, oszt oda-odavertek a kézire annak, aki kivaancsiskodott* Némelyiknek oeztaan ugy odaütöttek a bütykirá, hogy megemlegette* Meg a kisirő azér is jó vót, mer az leste, hogy gyönnek-e a csendérek. Mer azok meg szétszórtaak a paszulykaat;. Nam vót szabad pnnzulykaazni. Pedig nagyon szerettük, nam vót mivel ásassa! szórakozzunk.* Ha néha szét is zavartak minket, azér osak elkezdtük megint* OseJk akkor hagytuk abba, amikor maan verni kezdték a legényeket* Pedig ma se tugyuk, mi vót abba, hogy paszulykaaztunk. Ha egyszer nam vót se szinhaaz. se mozi, csak szórakozni kellett valamivel. Még ezt a kis szórakoz

aast is sajnaaltaak tőlünk.