Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

** %HL® «*• Ála lade a szamár? « Hogr hívják ezt a szamarat? \ - Hátai lökj feli No arra maki a szamárnak» f ellökték« Szét gurult osz tán a három Ijány« Hagy nevetség Tét belule« Játszottunk birócskát is» Tét maatu»« akit beültettek az asztalka« 6 vét a biré» Akta? el éj« vezatték a zsivánt» Yal~ látásra» Közbe a zsivány jé kormos fazékkal megdörzsölte a két tenyerit» Fel vét két Xágény őtöave asendérnek«. Bajuszuk is Tét kérelmi« ödalökfcék a zsivánt« Az mag rimánkodott« « Jaaj kádra» biré ur

fl t#aaék megbocsátanyi, nam lopok többet« - Hám bocsátok mag« budis bitang

I Oszt akkor simogatta a biré urat a zsivány« Mindenfele a képit o A biré meg nám tudta« Osupa korommá vált az arca

3 Röhögtünk is rajta áleget« Az meg mikor végül megtudta, mindenkit mag akart Térni« ©lyan mérges vót

0 Ajtoho« ab« lakho futott tüle mindenki,«.lány» lágény«. Hú$u, miiyen muri lett belule» kádváaem«» Vezették osztán a mamuszt egyik fonébu a másikba vendégnek» Olyan is vét» mi:at a halé. Le vét takarva lepedővel« Bot vét a kázib** Amikor a lágények la akarták húzni a kándőt, vagy a laptdőt« akkor mindig odaütött a mamuszo Hát pársza náfc szabad vét leszedni a ruhát. Odaütött bizony« Akárki bántotta« hát megkapta a magáét c Legvidámabb vét a táncos mamusz» Hátára köttek egy töklopét« akivel a bort szokták szívnio Ál vét vágva« csak rá vét xüzve a végire egy madzag» A szára felfele legott« Az alja ki vét lyukitva, akkor be vét gyugva csutkagyugéval« mert vizet totöttek belé» No

# a mamusz hozzáfogott táncolni« A kisírok közt vét az egyikné tapsi meg kalapács» leült a ház födj ire, verte a tapsit« A többi meg danolászett a mamusznak« Igen ám» da mikor sürditett a mamuss« a lágények közül valamelyik ki» húzta a tőklopébu a csutkát

0 Akkor oszt a viz»« mikor sürdüt, sz-ökött ki belüle» mind agy cseppig» Ho akik vétak Iá» nyokp lágények, mind a sarokba! Még a lámpa is ál aludt sokszor« - Akkor a háziasszonyi *«raaaj

? a Jézus Krisztusát

I Mingyá begyül a házam« «• Be nám törődtek vele« Vót külön né tank« akivel a mamuszt táncoltattuk» mán mikor meguntuk« ezt danolásztuk neki«