Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

t Égek én* /Arlé^környék* Borsodszentgyörgy/* A fentiekhez hasonlóan ment» Így legény az ajtóhoz állt, s a'birót megszólítja, panaszos hangon kezdtes » Égek én.o , •í Ki oltson ki?- kérdezte a biró* «•JUX» pár csókkal? el, vagy hattal»*/* Akit kiszólított igy, kiment hozzá és megcsókolta az égőt, majd átvette szarepét« 6ra

0 Barkó példa /DomaházaA *,..-. » vXItalálós és párosító játék vegyüléke* Legények* lányok együtt sorbailtek falmentében* Kiküldtek egy lányt a pitvarba vagy kamrába, akinek mag kellett mondania, hány az éra* Mig amaz kint volt. megbeszélték csendben az éraszámot» Utána kiszóltak» Jöhetett a kitaláló« A sorbaülőkhöz lépett, kazdva a legelején«. Izek feladták a kérdéstr "Haany az órát

1

* - J Meg volt szabva, hogy hányszor tévedhetett a falalattal* /Háromszor-négyszer, da ötön tu 1 nem igen/» Ha mind elvétette a feleletet, megvendégelték» Megint ki«» küldték* s a behívásig a legények közt ételneveket osztottak ki» S most már az egyik lányt mint biró, behívta társát» s feladta néki a kérdéstt - Ml kék naked? Kompér, aranygaluska, libamaaj, libatepertő? Amelyik ételre esett a választás, annak a nevét viselő lef

ényhez ült la a lány egy rövid ölelésre, csókra« : a a játék első szakaszában kitalálta» hány az óra, akinél kitalálta, az ment ki helyette« Legény is lehetett

0 8 ha ez történetesen nem találta ki az órát

g akkor lánnyal vendégelték meg* Ilyenkor a legény ült a lányhoz» Osak palóc példát sikerült találni« Változatát más t erületről nem ismerek. Koszorúcska« Felváltva párosító játék volt ez is, de ebben a játszótársak együttmaradtak és füzérben, koszorúban ha«* lyezkedtek el«