Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

*• 5^2 ** Leguggoltak egymás után körben, s ugy szökdeltek előre, hogy hol elől, hol hátul csapkodták össze tenyerüket• A játékot még azzal nehezítették, hogy ügetés közben hol jobbra, hol balra ditögették törzseiket« Béka;láték-tipus, 9 • A változatok nagyobb részében ugy játszották, mint a szarkatánc«játékokat, békaügetésben« Kisebb számmal akadtak olyan változatok, melyekben ketten-ketten összefogózva, emelgették egymásto A megye északi» középső ós keleti részén sikerült a változatokat összegyűjteni« A béka játékokat vagy a béka hangját utánzó szavakkal kisérték /ha ügetésben játszottak/, vagy hangutánzó szavak nélkül /amikor egymást csak emelgették/« Békajátékok szökdelve, ügetve % Palóc változatok% Egyszerre karban, guggolva és ügetve körben* - Mit varrsz, mit varrsz, mit varrsz? - Papucsot-csot-csot-csoí;* - Kinek~nek-nek~nek? -Urraknak~nak~nak~nak « - Be még kiknek«nek~nek~nek? ~ Papoknak~nak-nak~nak« - Urrak a papok., urrak a papok, - Az se mindegyik~gyik«gyik~gyik« *« /Hangcny/« Más5 helyben guggolva, ugrándozva« párbeszédesen% * Mit varrsz? « Papucsot« - Kinek? - Urraknák« /Bédestapolcsány'© Itt két arc^sor egymással szemben guggolva. csipőre tett kézzel ugrándozott« A vartyogást az egyi arc~sor kezdte, a másik válaszolt, de amely sor befejezte a kis párbeszédet, megint az kezdte« A játékot a dédesiek "bé kacskáknak nevezték« A közeli fardonán ugy ügettek egymás után, hogy csak ennyit mondtak % "Kuasrutty-kurutty-kurutty •«*, de ha nehezebbé akarták tenni a játékot, páronkint egymás mellett összekarolva ügettek.