Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

~ 4-93 Bódvavölgyi vált ozat. Németh Pál, 64 éves, Borsodszirák, 1961» Naólunk történt, Sziraókon. Még az öregektül hallottam» Megkérdezték a fonóuba, hogy fogadaósbul ki megyén ki a temetőübe, egy keresztet elhozni a fonóhaózba.» Nem tudom maón, mennyibe fogadtak« • Oszt vigye is vissza a temetődbe, Vót egy baótor legény, aki vaóllalkozott« - No én kimegyek - asszongya - hozok is egyet, meg vissza is viszem. Mit fizettek érte? «* Mit fizetünk? Kapsz tiz liter bort« Elég-e? - Elég! No haót akkor megyek is. Kiment a temetőre» Kihúzott egy keresztet és be is vitte a fonóhaózba. - Most maón elhiszitek? -El, el csak vidd vissza! Vitte is. Haót ahogy szúrta vóna be a keresztet, a surcaót is odaszurta. Oszt mikor gyött vóna el, haót a surcaót huztaók befele. Azt hitte, hogy húzik a halottak befele; Ugy megijedt, hogy szörnyethalt. Ott, a temetőbe' •»., •*- O ""• O •=• O—• 0 — O ""•