Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 4^6 - Ml van Katiba, mit láttál? Mondd csak meg« Nem szólt a lány, nete mert szólni« -Ha nem mondod meg nekem, meghal az apád* „ Meg is halt az apa első este« Utána megint elgyött a flu, megint kiabálta -, Mégse gondoltad meg? Nem mondod meg? Meg fog halni anyád is I Be hát mit tehetett? így is félt, ugy is félt« Hem mondta meg szegény« Meghalt az anyja is« No ez is bekövetkezett» A lány otthon maradt« - Harmadszorra megjelent a legény az ablakán« -Na, te fogol meghalni, ha nem mondod megl o« Innen mán csak ugy tudom, hogy meghalt a lány is, de a keresztanyja tanácsára a padlásrul engedték le a koporsóját ós nem az utón, hanem az ut mellett vitték éa a temető sáncába temették« így nem tálát rája az ördöge•c« -o~o~ Putó Jánosnó, 58 éves« Pányok. 1961« Még kislánykorómban mesélték nekem öregasszonyok, Telkibányán

9 őkneklk is mesélték, mikor lányfonóba jártak« Minden lánynak mögvót a szeretőbe, mindenkit kisértek haza« Csak egy maradt szerető nélkül« Panaszkodott is otthon az anyjának» <- ídösanyám, mindenkinek van kísérője, csak engöm nem kis ér senkise haza« 0 már ha olyan is volna* •mint- az ördög, csak hazakísérne«« Hát aztán más este mögjelent neki« Leült hozzá, de nem szólto A lány meg leejtette az arsóját. hát«, ahogy bafolt érte a legény, kilátszott a lólába«« A lány ijedtibe nem tudott mit szólni«« El-» mönt mindenféle kedveo Szabadult•vóna mán tüle«« Mán akkor nem ment fonni se, a fonóba«. Panaszkodott a szomszédba, hogy neki ilyen meg ilyen lólábu szeretője akadt«