Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
kör|dy$tvagy forog, ha- a tengely van rögzítve«. A tengely hasi, Rékába behúzzák a szöszt /a kita szétbontása után/, felől, ¥fc tengely csapjára hajtórüdat illesztenek, s ennek két -végét fogva, ketten, körbe-körbe járva gyötrik, puhítják* A megp unitott szösz széthasitása és osztályozása a fonásra Tal^^ftLőkészités utolsó szakasza« Eszköze a közönségesen elterjedt, meszelőfejformáju gereben « /gerebeny, gereglyen/, melyet a Csereháton, Hernád vidékén ecset»natk„ eosünekc felső. Hernádvidéken w ö ii cset"-nek t) zempléni Hegyközben öcsöt-oiék hívnak» Ennek nagyoló és finomító fajtáját a vasfogak durvább, ritkább, illetőleg finomabb, sürübb elhelyezkedése határozza mego A szösznek a gereben fogai közé csapása és húzása tájankint alig eltérő elnevezést kap» Általános elnevezése a gerebenezés, Északbarsódban a Szárázvölgyön, Bódva-völgy mellékén megvonás /"megvmáaók, megvonik"/* alsó Hernád, Takta vidéken gerébelés n Csereháton? ecseteié a ., e csel lé S o Felső Hernád völgyben ö csellés «' zempléni Hegyközben öcsöt öléso öcsöllés o Mindig az a legkiválóbb minőségű szösz, amelyik a durva és finom gerebenezés után végig a kézben marad« Az első,, durva gerebenezés után a fogak közt maradt kendert nem^mind hagyják meg csepünek, kiszedik, s még a fi« tíom gereben fogai közt megvonjáko Ami igy kézben maradj, ézfc még legtöbb helyen együvé szokták venni a finomkendernek a sürübb gereben fogai közül kiszedhető maradé« kával... így legalább három, dé sok helyt négyféle szöszminőségét különitenek el egymástól« Hasonlitsuk össze a különböző tájak szerinti elnevezéseket minőségi sorrendbeni, kezdve a legjobb minőséggels HAiTGOOT-SAJÓVÖLGYo /BARKÓSÍG/. lÄÜtt*** kanszaalas - palaant - csepü /Domaház a, Kissikátor/ fejj. - palaant B aprószösz - cse pü /Arló 0 Járdánháza/ fe^jszösz ,- palaant - apró szöszi csepü /Sajóvelezd/
