Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

* Magát a fonót a köretksso f Steb tételekben, taglal ja § a fonónő helye és szelepe a para^td társadalomban, a mu^Xa'áthagy ományozása, a munkaközösségei!; főbb tip usaig a fonás időszaka- • sza, eszközéig munkamenet % szociális és egészségügyi vonatkozásai, a kézi fonémaiLka értékélése, a munkahely szerepének kibővülése a fiatalság társas összejövetelein» a megjelenés diszes külsőségei^ a fonó hagyományai és a főné szerepe as ifjúság szerelmi életetek A kisebb adatok, negfigyelések

9 jellemzések, valamint a terjedelmesebb adatok tartalmi vonatkozásai a rájuk való utalásokkal a leiró ismertetés menetébe kapcsolódnak, magát a terjedelmes adat any ag-i-t /népköltészet, népi játékok, munkafolklore-anyag/ kül& példatár foglalja összeo A fonóélet kiemelését a kenderkultura többi szakaszaiból e munkamód huzamos helyhezkötöttsége, a résztvevők folyamatos, népes megjelenése, s as igy kialakult hagyománykincs sajátos gazdagsága tette ér&ssnessó. A fonónak mint régi munkamódnak sok részletből összetevődő

9 meglehetősen bonyolult munkamenete, a körötte kialakult társas élet sokoldalúsága, a hagyomány kincs sokrétűsége*, egyszóval a fonó egész élményanyaga a rávonatkozó kutatások, vizsgálatok többféle módját teszi szükségessé, sőt, helyenkint az ismertetés élményszerűen szemléltető eszközeit is igénybevótetio Nem véletlen, hogy a kenderme gmiiv el esnek éppen erről a területéiről esik legtöbb szó, s mivel a fosáé fogalmának hangulati, érzelmi velejárói is vannak, az irodalomnak, a költészetnek s a művészet egyéb ágainak /zen®, dráma, tán©, képzőművészet/ is gyakorta érdeklődési körét© került

0 A fonóhoz nemcsak a tudománynak, de a művészetnek is köze van

0 Vonzóereje természetesen azokat tartotta hatalmában, akik benne éltek, de kisugárzott azokra is, akik a paraszti élettől távol voltak, akik nem vettek részt a fonóban, csak vagy hallomásból képzelgették maguk elé, vagy néha-néha ~