Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Akire a „sugár" szó esik, kimegy a körből. Ilyenformán a körben állók valamennyiét kisorsolják, természetesen egynek a kivételével, aki* re az utolsó szó nem esett s ez marad a kullancs. Erre a többi futásnak ered szanaszét, a kullancs meg utánuk, s addig üldözi, hajszolja társait, míg valamennyit össze nem fogdosta. Megjegyzendő, hogy akit egyszer elfogott, annak tilos aztán ismét futni. A sorsvetésnél használják a következő kiolvasó mondókát is: Elmentem én az erdőre Bükkfa tüzet rakni, U taraiam, jött egy vén ember Hátba veregetni. Hozd el fiam a csutkát Hadd uszíjjam a kutyát. Amott-e! (Tárd, 1895.) 89