Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Két házat építek, Abba a kis házba Két embert állítok, Ha nem jön. Maradjon, Két kemence kalácsom Süljön bele, nem bánom, Adjon Isten lassú esőt Hadd mossa el mind a tizenkettőt. A tenger padját Szél dobogtatja, Harmat tartogatja. Ha pénz volnék sürgenék Ha karika volnék Sürgenék, forganék Mégis kifordulnék. A dal befejezése után a választott marad a körben a játéknál is. (Mikófalva, 1894.) 33. TŰZ A gyerekek a játéknál is körbe állanak, csakhogy szorosan egymás mellé és hátratett kezekkel. Egyikök az ún. tuzhordó a körön kívül járkálva egy rövid pálcát hord körül e szavak kíséretében: Tüzet viszek, ne lássátok, Ha lássátok, ne mondjátok. Tüzet viszek, ne lássátok, Ha lássátok, ne mondjátok. S eközben valamelyiknek a kezébe csúsztatja a pálcát s azzal tovább jár körül, mintha semmi sem történt volna. Az illető pedig, akinek kezébe került a pálca, ütni kezdi a szomszédiját, ez pedig futásnak ered, s addig szalad a körben állók körül, míg a helyére vissza nem ér. Ezután újból kezdik a játékot s az lesz a tuzhordó, aki az imént kezébe kapta a pálcát. (Tárd, 1895.) 34. KÖRJÁTÉK A fiú és leány gyermekek egymás kezét fogva körbe állanak, egyikök bemegy a kör közepébe, azután a következő versecske éneklése mellett táncra perdülnek mindnyájan: Én kis kertet kerítek, Abba rózsát ültetek, 87