Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

A szőlőskertekben sok legyen a szőlő, Legalább hét fürtöt hozzon minden vessző. Jármas ökrünk előtt zabbal tele teknő, Teheneink közül egy se legyen meddő. Egy héten kétszer is teljen a köpülő A zsidó a batyut hordja mindig elő' Mert polgár lett, erre büszke is lehet ő. Az életbe pedig, ha volna vakmerő, A mi vagyonúnkra vagy életünkre törő, Akasztófán süljön ki abból a velő. A férfi vagy leány, az egymást szerető Legyenek egymáshoz mindenben egyenlő. De ne feledjük el mit mond a jövendő. Hátra van még mindig a gyászos temető. Ha pegy' halál által elhív az esztendő. Juttassa lelkedet mennybe a Teremtő. (Uppony, 1912) FARSANGI KÖSZÖNTŐK 1. Óh! szép farsang, kedves idő. Elmúlt már az ó-esztendő. Az újban is vigadjanak. Nekem szalonnát adjanak. Ha nincsen a házba, Van a kamarába, Csak egy darab jusson Az én nyársacskámra. (Csokva, 1912) 2. MAS Farsang, farsang, három napi farsang. Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, Szálljon le rája Az Isten áldása. Hat lóval, hat ökörrel Három borjas tehénnel Egy aranyos ekével. (Csokva, 1912)