Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Már minálunk így köszönnek: Adjon Isten engem kendnek Kukk stb. Pest elején egy kertecske, Benne sétál egy menyecske Kulik stb. Olyan piros az orcája, Mint a karmasin csizmája Kukk stb. Nem rúg, nem döf, mint a kecske Megcsókolom minden este Kukk, kukuk, kukuk. (Párád, 1893) 65. Alföldi magyar kalapom, Virág nélkül kell hordanom. Pedig volna, aki kötne, Aki vélem beszélhetne. (Párád, 1893) 66. Este jár a csendőr a faluba, Megfogja a legényt a kapuba, Csendőr uram, eressze a karom, Hadd ölelem a kedves galambom. Ezt a kisláiiyt nem az anyja szülte Diófának ágai termetté, Diófának hajlik minden ága, Szép a babám, Párádon nincs párja, (Párád, 1899) 67. Édesanyám, nem tudok elaludni, Házam előtt legényt hallok dobogni, Édesanyám, eresszen ki hozzája, Fáj a szívem, majd meghasad utánna. Édes lányom, ráérsz még te kimenni, Ráérsz még te a legénnyel beszélni, Tudom anyám, tudom, hogy még ráérek, Azt is tudom, hogy nem sokáig élek. (Párád, 1899) 157